Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII. (1993)

Tanulmányok - Történelem - Horváth István. Bell Miklós és pártja Salgótarjánban

Németországban, Angliában, Franciaországban és más országokban ahol a liberalizmus és annak gyermeke a szociáldemokrácia, illetve unokája a bolsevizmus uralomra került... a gyakorlati bizonyítékok igazolják, hogy a liberális szociáldemokrata és kommunista politikai hipotézisekkel lehet ugyan népeket félrevezetni, de azok igényeit kielégíteni ezzel a rendszerrel lehetetlen, főképpen azért, mert a centralizáció illetve elszegényedési rendszerrel jólétet teremtem nem lehet."

44 A liberalizmusban, vagy annak folytatásában nem lát szerzőnk megoldást. Mindezek helyett egy teljesen új gazdasági reformot, és erre épülő új politikai berendezkedést hirdetett meg. Röviden tekintsük át megoldási javaslatát, amelyben két elemet választ kiindulópontul a tudást és а forgótőke megnövelését. Szerinte: „Gazdasági életünkben az emberi tudás pótolja a napot, a forgótőke a csapadékot."

4

^ Gazdasági reformtervét huszonöt pontban foglalta össze. A legfontosabbaknak az alábbiakat tartottam: Legfontosabb cél „a magyar nemzetnek... az internacionális bankokratikus rabszolgaságból való kiszabadítása". A bank, mint intézmény „egyébként is káros, mert eladósítja a termelőt, haszonra és vezetői szerepre tör, noha saját emberei nem értenek az üzemi termelés szervezéséhez.,, Továbbá elkerülhetetlen „az aranyfedezetű jegybankrendszer megszüntetése". „Az arany - a szerzőnk szerint - sohasem volt az árunak ármeghatározója, hanem fordítva." Az új forgótőkerendszer szervezése a svéd és az amerikai rendszer kombinálásával, lehetséges és ennek lényege, hogy az „egész nemzetnek... kötelessége az ingatlana 1/3-arányában a pénz kibocsájtásban résztvenni." „Modern céhek állítandók fel". „Ezentúl az egész nemzet egy társadalmi, illetve gazdasági családot fog képezni." A tőzsde legyen „országos vásár." „Fiktív áruval való üzérkedés tilos". Külkereskedelmünk aktív legyen. Külföldi kölcsön „ezentúl ki van zárva." „Aki a XX. században még külföldi kölcsönnel dolgozik, önmagáról... szégyenteljes bizonyítványt állít ki, hogy még nem érte el azt az értelmi fokot, hogy mint szabad nemzet kéljen." Fő feladatunk a hazai nyersanyag feldolgozása. Szűnjön meg a vasúti tarifarendszer, árszabályozás egy céhbíróság felállításával. A adók közül csak a forgalmi és fényűzési adó maradjon meg. A termelés és a fogyasztás harmóniáját biztosítani szükséges. Történjen meg a nemzetpusztító kartellrendszer és a monopóliumok felszámolása. Általános nyugdíjrendszer bevezetése az élet kikerülhetetlen követelménye. Középosztályunkat meg kell mentenünk - írta. „Középosztályunk természetszerűen évtizedek óta részt vesz az államvezetőségben, de egyoldalú mentalitása miatt nemcsak a nemzetnek, hanem a középosztálynak is megsemmisítő kárt okozott, mert csak az elméleti politikával, az elméleti hatalommal törődött." Menjen végbe a politikát és gazdasági hatalom egyesítése, mert ugyan „kormánynak politikája teljesen magyar, de gazdasági életünk a mai internacionális jegybank és központosító részvénytársaság folytán, sajnos nem kormányunk által van irányítva, hanem ezt láthatatlan kezek irányítják."

46 A program - és így az egész életmű - megítélése nem lehet e rövid dolgozat feladata. Az érdekességén túl, a szerző szellemi bátorságát elismerésre érdemesnek tartom. Azt nem tudom, hogy a mai közgazdászok, pénzügyi szakemberek miként vélekednének az összefoglalt nézetrendszerről, különösen nem tudom, hogy milyen álláspontra helyezkednének az eredeti tanulmányok elolvasása után. Az viszont tény, hogy a kortársak - elsősorban a kormányzathoz közel álló, vagy éppen kormányon lévő tagjai révén - nem fogadták el Bell Miklós nézetrendszerének gazdasági vonulatát. Kállay Miklós volt pénzügyminiszter a képviselőházban elutasító volt: az elképzelés kivitelezhetetlen, hiszen az egész világ az aranyalapra helyezett pénzrendszert tartja fenn - mondta.

47 De bírálta és elutasító volt a Kisgazdapárti Magyarság című napilap. Bari Ágost két rádióelőadásában „a kalandos gazdasági tervek közé" sorolta. A kisgazda Zsirkay János - két kiadásban is megjelent füzetében - írta „komolyan venni és mint nyilvánvaló abszurdumot nem érdemesítik a komoly vitára.

48 A bírálatokra Bell Miklós újabb kis füzetekben, illetve újságokban megjelent cikkeivel válaszolt.

49 A támadások politikai színezetű szándéka megérthető abból a tényből, ha figyelembe vesszük, hogy a támadások döntő hányada akkor kapott nyilvánosságot - 1932-ben - amikor Bell Miklós az új párt alakításával foglalkozott, és ez a gondolata a megvalósulás szakaszába ért. Amint már fentebb jeleztem, a tanulmányainak nagy része 1929 előtt íródott, és akkor nyilvánosságot kapott, megjelent. Vagyis állíthatom: nézetei ismertek voltak. De a tanulmányok csak akkor keltettek zavart, amikor az új pártja tagjaiként a magyar falu népességét, a kisgazda tömeget célozta meg. A támadások mögötti politikai érdeket nem nehéz felismernünk. 178