Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII. (1993)

Tanulmányok - Történelem - Horváth István. Bell Miklós és pártja Salgótarjánban

Tekintsük át miért került ennyire a párt támadások tüzébe a Bell-reformterv? 1. „Bell Miklós elkövette azt a súlyos mulasztást, hogy kusza és át nem gondolt tervét nem bo csájtotta előzőleg gazdasági szakemberek és hozzáértők tárgyilagos és szakszerű bírálata alá, hanem mindjárt kiment tervével a nép közé." 2. „Hazárd, nyaktörő kísérletezésbe fog." 3. „Teljesen felforgatja mindazt, ami eddig volt: meg akar dönteni kipróbált, bevált intézmé nyéket, szakít a mai gazdasági, pénzügyi renddel, - kockára teszi az ország minden gazdasági értékét, pénzét, hitelét." 4. „A kritikusokkal szemben Bell Miklós egyszerűen „tudományos igazságokra" hivatkozik, holott tervének semmi köze a tudományhoz." 5. Bell fantaszta, népboldogító, önimádó, rögeszmés. A felsorolt érvek egy részének realitását nem tagadva, mégiscsak leírom: a pártfegyelem, az egyeztetés hiánya a legfelsőbb politikai körökkel legalább oly mértékben jelen volt, mint terv tényleg sok tekintetben fantasztikus gondolatmenetéből következő téves következtetés. Bell Miklós a támadásokra egy újabb füzetbe, és újságcikkekben is válaszolt. Válaszait a következők szerint csoportosítom: 1. „Nem értenek a mai bankokratikus pénzügyi és gazdasági nagyhangú tényezők az én gazdasá gi reformtervemhez." 2. „Reformtervemet csak olyan egyén értheti meg, aki pártatlan" 3. „Nem lehet gazdasági reformtervemet egy goromba rádiókritikával elintézni" 4. „Vegye tudomásul mindenki, hogy gazdasági reformtervemet még ezer ördög sem tudja el gáncsolni, annak életbe kell lépnie, mert különben elpusztulna a nemzet".

51 Élt századunkban, tőlünk alig több mint ötven évvel ezelőtt egy férfiú, Bell Miklós, aki nemzetéért, népéért akart élni és dolgozni az akkori nehéz időben. Célokat tűzött ki, hozzá eszközöket, elveket és gyakorlatot rendelt. Mindezt rendszerbe foglalta és meg akarta valósítani. Mindezekhez görcsösen ragaszkodott, és gondolatsora népszerűsítése során rövid - magyaros - nekibuzdulás után elbukott. Nézetrendszere nagy és összefüggő. Lényegében kiterjedt az egész magyar társadalmi élet valamennyi összetevőjére, csoportjára és intézményére. Javára kell írnunk, hogy sem teoretikusan, sem praktikusan nem olvastunk műveiben irredenta, revizionista, a kor politikai divatja szerinti gondolatokat. Ma is csak azt mondjuk, úgy ahogy ez a gondolatsor összeállt, az nem volt megvalósítható. Ezt az ítéletet a történelem is igazolta. JEGYZETEK Salgótarján története. Főszerk. Szabó Béla St. 1972. A város társadalma, a lakosság életviszonyai 209-222. p. A „Keresztény-nemzeti gondolat érvényre jutására irányuló törekvések 222-231. p. A város közigazgatása és vezetése 231-235. p. Nógrád megye története. Ш. köt. Főszerk. Balogh Sándor St. 1970. Nógrád megye az 1929-1933-as gazdasági világválság és a második világháború előkészítésének idő szakaszában (1929-1938) 71-129. p. Vonsik Ilona: Adalékok a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Nógrád megyei Szervezeteinek tevékenységéhez 1920-1944. Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, 1988. 327-381. p. Az egyes dolgozatok adatokban gazdagok, éppen ezért e vonatkozásban továbbra is forrásműveknek számítanak. Hibájuk kettős: túlságosan ideologikusak, és ami ebből következik feldolgozott forrásaik egyoldalúak, gyakran- így például a politikai pártstruktura elemzésekor- túl általánosak. Sajnálatos tény, hogy a politikai partok tevékenységének elemzése lényegesen még ma is hiányzik. Vonsik Ilona tanulmánya túljutott a két monográfia hibáin: további erdeti dokumentumokat elsődleges (levéltári) forrásokat tanulmányozott, és ebből mindeddig leghitelesebben dolgozta fel a legális munkásmozgalom baloldalán tevékenykedő párt belső viszonyait, összefüggéseit, de a szubjektív körülményekből eredő fogyatékosságait sem hallgatja el. A város helyzetének valóságosabb ismerete, újabb történelmi elemzéseket követelnek, valamennyi politikai erő tekintetében. Külö179