Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII. (1993)

Tanulmányok - Történelem - Cs. Sebestyén Kálmán: Egyesületek alakulásának néhány tendenciája Nógrád megyében a dualizmus időszakában

letek tulajdonkép biztosítási ügyletekkel foglalkoznak, s így az 1875. évi XXXVII. t-cz. 223. paragrafushoz képest csak mint szövetkezetek alakíthatók meg."" Mint említettem más irányú az ifjúsági egyesületek létrehozására irányuló kísérlet. Fontosságát mutatja, hogy három egymást követő évben - 1902-ben, 1903-ban, 1904-ben - is bocsát ki körlevelet a vallás- és közoktatásügyi miniszter. Az alaprendelet 1902. március 22-én, 21015. szám alatt látott napvilágot. „A kisdedóvásról és a népoktatásról szóló törvény megszabja az óvó- és tankötelezettséget írja Wlassics Gyula. - Ezzel a gyermekek milliói, tehát a nemzet jövőjének zöme, harmadik életévüktől a tizenöt éves életkor betöltéig, tehát tizenkét éven át a nemzeti népnevelés hatása alá vannak utalva." De - folytatja a gondolatot - az ,jfjúság éppen abban a korban lép ki a népiskolából az életbe, a midőn a legfogékonyabb a jóra és rosszra egyaránt, az utóbbi behatások pedig sokkal gyakoribbak és csábítók, semhogy azoknak az ifjú tartósan ellentállni képes volna. Bekövetkezik az erkölcsi lazulás, számtalan esetben a maga vészes következményeivel." Ezért szorgalmazza a 15-21 éves korosztály népiskolákhoz kötődő egyesületekbe való tömörítését „Főczélja legyen az ilyen egyesületeknek az ifjúság értelmi körébe illeszkedő népszerű előadások és felolvasások által főleg a hazafias szellem és erkölcsi élet ápolása, a közhasznú ismeretek népszerű, tehát egyszerű és világos terjesztése... csak azt hangsúlyozom a legnyomatékosabban, hogy az ifjúsági egyesületek köréből minden felekezeti, avagy politikai kérdés, még a legcsekélyebb vonatkozásban is, szigorúan kizárandó."

14 A következő évben az alapszabályokba beveendőhek rendelik el a tavaszi és nyári tűzoltógyakorlatokat (41 856/1903. számú V.K.M. rendelet), majd 1904-ben a 3806. számú jogszabállyal úgy módosítják az előzőeket, hogy a belügyminiszterrel egyetértésben a nem népiskolákhoz kapcsolódó ifjúsági egyesületek alapszabályát is a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez kell jóváhagyásra felterjeszteni. 5 Ez utóbbi jelzi, hogy az állami kezdeményezés nem ért el nagy eredményeket, s befolyását más úton kell érvényesíteni. A dualizmus idején az egyesületekre vonatkozó egyetlen törvényi szintű szabályozást az 1912. december 21-én szentesített LXIII. törvénycikk 9. paragrafusa tartalmazza. A háború esetére szóló kivételes intézkedések az egyesületek teljes körére vonatkoznak, s „az állam biztonsága szempontjából szükséges" intézkedések körében e szervezetek működésének rendőrhatósági ellenőrzését, felfüggesztését, illetve újak létrehozásának megtiltását is kilátásba helyezi.

16 Két év múlva sor is kerül erre. Az 1914. július 27-én kiadott miniszterelnöki rendelet 5479. számú - az előbbi törvényhelyre hivatkozva erdélyi és délvidéki vármegyékben és városokban vezeti be a korlátozásokat, öt nappal később az 5735. számú rendelet azonban ezt kiterjeszti Magyarország összes vármegyéjére és városára. Részben az előbbiek, részben pedig az egyre több emberi és anyagi áldozatot követelő háború is eredményezi, hogy az egyesületi élet fokozatosan beszűkül, bár teljesen nem szűnik meg. Sőt új terület kerül előtérbe a háborús viszonyok között Felerősödik a katonák, sebesültek számára szervezett támogató akciók sora, amely oda vezet, hogy 1916. április 26-án kiadják az 1442. számú miniszterelnöki rendeletet. Ez felhatalmazza a belügyminisztert, hogy kivegye az egyesületi jog korlátozása alól azokat a szervezeteket „amelyek a hadviseléssel vagy a hadijótékonysággal kapcsolatos célokat kívánnak szolgálni."

17 A fentebb korlátozó rendelkezéseket 1918. november 16-án a Nemzeti Tanács által kiadott néphatározat V. cikke hatályon kívül helyezte, egyben előző cikkében az egyesülési és gyülekezési jog törvényi szabályozásának szükségességét is kimondta. Ez a következő év január 5-én megjelent Ш. néptörvényben öltött formát

18 Ha végigtekintünk a reformkortól az I. világháborúig terjedő és az egyesületekre vonatkozó jogi szabályozáson, azt láthatjuk, hogy törvényben nem, de rendeletek útján annál szélesebben igyekeznek az egymást követő kormányok befedni ezt a területet. Két csomópont van, mely általánosan az egyesületekre vonatkozik: 1875-ben az addigi részleteket összegző, de egyben továbblépő, liberális elképzeléseket felmutató rendelet születik, amely 1920-ig az egyesületi jog alapja lesz. A további rendelkezések - hangsúlyozva az állampolgár egyesülési jogát - ebből csak elvesznek hol kisebb, hol nagyobb szeletet. Látványos fordulat a gazdasági és politikai élethez hasonlóan és azzal összefüggésben az 1890-es évek elejétől kezdődik. Az államhatalom kiépülése után első nagyobb megrázkódtatásait kivédendőellensúlyozandó, a civil társadalom szerveződéseit is célba veszi terjeszkedésére. Hozzájárul ehhez, hogy az egyesületek típusai is nagy változáson mentek át, s a korábbi döntően művelődési célokat háttérbe szorítva az érdekvédelem kerül túlsúlyba. Természetesen - mint látni fogjuk - a fentebb leírt szabályozás csak fő gerincét adja az egyesületekkel foglalkozó törvényalkotó tevékenységnek, mivel több, más területre vonatkozó jogszabály befolyásolta, módosította tevékenységüket 164