Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII. (1993)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: A bányászati nyersanyagkutatás (barnakőszén és lignit) és a bányaművelés története Nógrád megyében a 19–20. században

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK Jelen munkánk megírásában irányadó módszertani megjegyzéseket az alábbiakban kisérjük meg röviden összefoglalni: elsősorban le kell szögeznünk, hogy e munka sem léphet fel még azzal az igénnyel, hogy Nógrád megye ásványszénbányászata történetének legfontosabb kérdéseit hiánytalanul tisztázza- a forrásanyag feltárása korántsem kielegitő- hosszútávú kutatómunkára és a részletfeldolgozásokra is szükség van ahhoz, hogy a bányászat múltját, a megyei gazdasági és társadalmi fejlődés általános menetének alakulását megismerhessük. A tanulmányban a régebbi irodalomra támaszkodás mellett az eddig nem kutatott levéltári, adattári dokumentumanyag felhasználására is sor került. Munkánkban nem csak a mai Nógrád megye területével foglalkoztunk. A régi megye Ipoly-jobbparti területére is kiterjedt figyelmünk. Nem lehetett kihagyni azt a két délnyugati települést (Verőce, Kösd) sem, melyek többekkel együtt a legutóbbi közigazgatási rendezés során szakadtak ki a megyéből. Ugyancsak bevontuk a vizsgálatba azokat a helységeket is, melyek szintén legújabban kerültek Nógrád megye keretébe (Nagybátony, Maconka, Dorogháza, Nádujfalu, Mátramindszent). A nógrádi szénbányászat történetének szintézisét a forrásanyag lehetőleg teljes összeállításával kíséreltük meg elvégezni. A vizsgált területünk széntelepei mindenkor a legnehezebb feladatok elé állították a vállalkozókat, így nem véletlen az sem, hogy a nógrádi szénmedencével általánosságban és részleteiben is sokat foglalkoztak, megállapítva a szénterület települési viszonyait, a tektonikai erők által felszabadult, vulkánokkal áttört területnek a kiterjedését. A földtani kutatások közel két évszázados múltra tekintenek vissza, melyet két tényező határozott meg: a korán meginduló barnakőszén bányászat és a terület változatos földtani felépítése. Hámor Géza (1985) véleménye szerint a földtani irodalom egytizedét a nyersanyagra települt bányászat bányaföldtani irodalma teszi ki Nógrádban. A terület földtani kutatástörténetében a már idézett Hámor Géza hat szakaszolás szempontjai szerint is elfogadhatóan tökrözi az egymásra épülő kutatások eredményeit: I. A kutatások kezdeti lépései között fontos szerepet töltenek be azok az útleírások, történeti ismertetések melyek a 19. században születteLA külföldiek közül: W. Bright: Travel from Vienna to Lower Hungary. Edinburgh. 1918. F. S. Beudant: Voyage mineralogique et géologique en Hongrie pédant 1 éanné 1818. Paris. 1-4. 1822. Korának ismert francia geológusa 1818-ban féléves tanulmányútja során járta be Magyarországot s számolt be annak földtani viszonyáról. Munkája jelentőségét Hunfalvy János (1863), Hantken Miksa (1871), Lóczy Lajos (1913), Noszky Jenő (1927) méltatta. Dornyay Béla Beudant 1818-dik évi tanulmányútja Salgótarján vidékén с tanulmánya Faller Jenővel (1933) szinte egyidőben jelent meg, s közli Beudantnak Salgótarján vidékéről szóló ásványföldtani leírását Pénzes Géza fordításában. A. Ellricht: Gere-Bilder aus Ungarn, Berlin. 1829. A hazai 18-19. századi irogalomból: Radványi Ferenc: Collectanea ad históriám comitatus de Nógrád. Codex sec. XVII. 1720-1729. Bél Mátyás: Notitia Hungáriáé Novae Historico Geographica Partis prime Cis Danubiane, Tomus quartus. 1743. Mocsáry Antal: Nemes Nógrád vármegyének Históriai, geographiai és statisztikai esmértetése. Pest. 1826. Kubinyi Ferenc: Nógrád vármegye ásvány-földtani és ezzel összeköttetésben lévő gazdasági tekintetben.MOTM Vándorgyűlés. Besztercebánya 1843. Hunfalvy János: A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása. I. k. Pest. 1863. Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása (kézírat) én. (1874 ? ) KSH Könyvtár VB. 23. Borovszky Samu (szerk.): Nógrád vármegye én. (1911) Ladányi Miksa (szerk.): Nógrád és Hont vármegye. Bp. 1934. A kötet geológiai tanulmányát Noszky Jenő írta, utalva a terület bányászati fontosságára. П. A terület első nagyobbszámú földtani felvételét a bécsi Geologische Reichsanstalt végezte 18581866 között W. Haidiger vezetésével, melyben többek között Böckh J, Foetterle F., Göbl W„ Paul С M, Wolf H, vettek részt. Kézi színezésű térképlapjaik magas tudományos szinvonalat jeleznek. Paul C. M.-Göbl W. (1866), adta első leírását a Salgótarján környéki „kőszén formációnak". A kutatás e szakaszát Hauer F. a monarchia területét felölelő térképének kiadása (1867-1871) zárta le. 150