Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII. (1993)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: A bányászati nyersanyagkutatás (barnakőszén és lignit) és a bányaművelés története Nógrád megyében a 19–20. században

nagyságú birtoktest alól termelték ki a szenet. Következtethető ebből, hogy a nógrádi bányászat a legtipikusabb és egyedülállóan jellegzetes vándorbányászat. Amig a megszokott szénbányászatnál évtizedekre sőt évszázadra történnek a tervezések és beruházások, addig a nógrádi vándorbányászatnál sajnos még egy évtized is túl hosszú időszak. Maximálisan rövid 4-6 év alatt újabb és újabb tárnákat, lejtősaknákat, siklókat, aknákat, egész új üzemeket kell megnyitni, hogy a széntermelést sok helyről összeszedve biztosíthassák. Az új üzemeknek a legrövidebb időszakban szükséges létesítésével együtt a kutatási, fúrási és feltárási munkák állandó szinten tartása volt a feladat. A vékony telepek, a vetődések, a zavart települések következménye lett a bányaüzemek nagy széttagoltsága. Nem túlzás azt állítani, hogy a nógrádi medencében a bányaüzemek szélső kiterjedése észak-déli és kelet-nyugati irányban még a 30-35 km-t is meghaladta. A széntelepek minimális vastagsága, továbbá a szénmedencében meglévő nagy vetődések és az ezekkel együttjáró nagy meddülések a termelés biztosítása céljából minél több támadási pontban való feltárást követeltek. A téli és nyári üzemi hónapok között kb. 100-150 %-os termelési különbségek csak sok ponton történő szénfeltárással, majd a feltárt mezőknek a leggyorsabb lefejtésével kompenzálhatok. A 8-10 év óta nagy teljesítéssel dolgozó üzemeknek, lejtősaknáknak csak a helye maradt meg mára, 5-6 évente egész új lejtősaknák és feltárások kerültek üzembe. A technikai nehézségekre, a terület geológiai sajátosságaiból következő műszaki megoldásokra leginkább GerőNándor bányaigazgató sorai a legjellemzőbbek: „... éppen a mi szénbányászatunk, mely egyike a legrégebbike hazánknak, mintegy tükörképe a bányászati technika fejlődésének, mert itt romokban látható a múlt, alkalmazásban a legmodernebb vívmányok közül az a mely a mi helyi viszonyainknak épen megfelel. Látható ez a szállítógépeknél, kazánoknál, kötél és láncszállításoknál, buktató berendezéseknél, osztályozó készülékeknél, szóval a bányászati technika minden ágában." Meggyőződésünk, hogy a szénbányászatban a tőkeerő és a terület geológiai sajátosságai szoros kapcsolatban vannak a fokozatosan tökéletesedő munkamódszerekkel, azaz a technikai felkészültség mind szellemi, mind fizikális lehetőségeivel. A bányászat fejlődésében nem hagyható figyelmen kívül a geológiai sajátosságokból is adódó munkamódszerek, a széntermelés munkamódszerein alakuló törvényszerűségek akár a nógrádi szénbányászat kisebb területegységein belül is. A szénmedence napjainkban sem tekinthető egységes, zárt medencének. Ezért a természetes képződmények mellett mesterséges határok megvonására is szükség van behatárolásához. A megye területén a geológiai egységek közül főképpen a Cserhát hegység képződményei találhatók meg. Ide sorolható a salgótarjáni bamakőszénterulet is, valamint az északnógrádi bazaltterület. Nyugaton a Börzsöny hegység képződményei nyúlnak be a megye területébe, délkeleten pedig a Mátra eruptív tömbje. Az újkori fedőképződmények alatt Szendehely-Tereske-Zagyvapálfalva vonaltól Északra a kristályos alaphegység, tôle Délre a mezozoos alaphegység rögei húzódnak. A felszínre bukkanó legidősebb képződményeket a felső triász alkotja. Ezek kami szaruköves mészkő és dolomit, móri dachsteini mészkő, melyet Nézsán és Kézségen bányásznak. Az eocén képződmények, mészkő és márga a szigetrögökre és azok közelébe települt. Az alsó oligocénben a durva hárshegyi homokkő és kvarckonglomerátum a jelentős. A közép és felső oligocénben nagy vastagságú agyagos, márgás, homokos rétegek képződtek. A miocénben a területen jelentős képződmények rakódtak le, melyek közül elsősorban az alsó és középső miocén alsó részében képződöt barnakőszén telepeket kell megemlítenünk, melynek bányászata lesz tanulmányunk tárgya. A kőbányászat szempontjából is a miocén kor vulkánossága szolgáltatja a legjelentősebb anyagot. A vulkanizmus szempontjából a Cserhát-Mátra és a Börzsöny vulkánossága az eltérő jelleg miatt különböző, a Karancs-hegy andezit összlete a Börzsöny típusú vulkánossághoz kapcsolható, bár morfológiailag a Cserháthoz sorolódik. A szarmata emelet képződményei a csökkent sósvizi mészkő, homokos-agyagos képződmények, valamint a felső riolittufa. Az alsó pannon emeletet kavicsos, homokos rétegek, a felső pannon emeletet meszes homokkő, homokos agyag és agyag képviseli. A pliocén kor végén a megye keleti szélén számos bazaltkitörés történt, területileg Somoskő-Zagyvaróna, Salgótarján-Zagyvapálfalva és Barna körüli csoportokba foglalhatóan. A negyedik időszakban a folyóteraszok alakultak ki, ezenkívül a pleisztocénben lösz és édesvizi mészkő a holocénban futóhomok, lejtőtörmelék és ártéri üledék keletkezett. Magát a szénmedencét ÉNy-on az országhatár, K-en a Barna Mátramindszent térségében a kiemelkedett felsőoligocén homokkő, D-en a Mátra-hegység andezitje alatt mesterségesen kijelölt RecskPásztó-Becske vonal, Ny-on az országhatárt jelentő Ipoly-folyó illetve az Ipolytarnóc és Becske között meghúzható, közel ÉEK-DDNY irányú vonal határolja. 147