Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII. (1993)

Tanulmányok - Történelem - Pálmány Béla: A cserháti Szentiván nemesi községének szabályrendeletei (1734–1817)

jobbágytelket bírtak és műveltek és egy kis rétet árendáltak hozzá 1728-ban is.

13 Hasonlóképpen a Toldyak is paraszti életmódú, jobbágytelken élő nemesként vészelték át a nehéz évszázadokat. Toldy Pál 1723-ban Gedén élt, 2 lova,l fejős tehene, 4 öreg sertése és 4 méhkasa után adózott, búzát vetett, de dohánytermesztéssel is foglalkozott.A hatóságok által kétségbe vont nemességét 1722-ben tanúk sorával igazolta, de birtokjogait nem tudta érvényesíteni.

14 ő volt-e az ősi család utolsó férfitagja, egyelőre nem ismeretes, mert az 1840-es években a megyében élt 9 Toldyhoz való felmenősége kutatásra szorul.

15 A Siraky nemzetség szintén 1541 előtti nógrádi birtokos nemes volt. Nemességüket az 1720-1750es évek hatósági vizsgálatai során kétségbe sem vonták. Bizonyos, hogy az Aranyi és a Siraky nemzetségek egyes tagjai költöztek először szentiváni birtokaikra. Siraky Gáspár 1742-ben peres úton tiltotta osztályos rokonát, az 1720-as években Ecsegen felbukkanó nemes Melegh Jánost és leányát, Magdolnát a Szentiván határában osztatlanul felvő, Pagony nevű föld más részére való átruházásától.

16 A források és az ismeretes családfák rokoni kapcsolatok sorát jelzik a környéken élő kisnemesi életmódú családok, így a sipeki Balások, a Bőviz, a Csemus, a Dobossy, a Gyürky, a kiskürtösi Szigethy és Rákóczy valamint a Szilassy nemzetségek számos tagja között.

17 A nemzedékek során át a szentiváni birtokosok és lakosok száma így rohamosan növekedett, egyúttal szaporodtak a vitás birtokügyek, perek is. Levéltári kutatásuk sok apró ügyön át bemutathatja e nemesi közösség, mindennapi küzdelmeit. Az első megyei összeírás, amely Szentivánt újra adózók által lakott helységként tünteti fel, az 17281729. évi armalista és szabados taksa kivetési összeírás. Mindössze 4 szabados élt e pusztán - az ismeretlen számú egytelkes nemesen túl.

18 Szilassy János volt a leggazdagabb, 4 ökre, 2 hámos lova, 1 fejős tehene, 13 öreg juha, 5 báránya, 2 méhkasa, 10 öreg sertése, 24 kila őszi és 25 kila tavaszi gabonatermése, 1 pálinkafőző üstje volt. Szaniszky (vagy Szaniszló) Márton 1 lova, 2 tehene, 3 tinója, 6 öreg sertése és 6 kila búzája után adózott. Palotaszky Mátyás csupán 2 tehenet, 4 méhkast, 1 sertést és 6 kila búzát mondhatott a magáénak, míg Varga Mátyásnál l-l borjú és disznó mellett negyedévi ipargyakorlást mutattak ki - nyilván varga volt.

19 1734-ben immár 13 armalista és szabados háztartásfő adózott. Rendi állás kézműves Igás ökör hámos ló Fejős tehén Tinó csikó (3év) Juh Kecske Méhkas Búza rozs Árpa köles Zab tönköly A lakosok neve Arms lista, Szab adós Rovásszám év Darab Kila Bíró Szilassy János özvegye 4 4+2 1 1 30 2 50 Laurenczky János WA VA Krajcsi György WA VA Kiss György Lovász, fia pedig csikós szolga Bálás György 3 4+2 1 28 12 16 Bálás Gergely 1 -1 1 10 5 8 Szaniszló Márton 2 VA -2 1 18 5 2 Palotaszky Mátyás Wi 1 10 Varga Mátyás Semmije sincsen Hegedős János WA 1 Szabó György lVl VA 1 Fagyoss György 1Уа 1 10 összesen 8 10 % VA 8+7 7 2 30 30 2 126 26 íme, tehát az immár községnek minősített helység adózó társadalma. Élt köztük 3 armalista (birtoktalan) nemes, köztük az éppen elhalálozott első „bíró", Szilassy János özvegye, valamint Bálás György és Gergely paraszti életmódú kiváltságosok. A 9 szabados közül Varga Mátyás alapító telepes néhány év alatt teljesen elszegényedett, 3 viszont csekély mesterségből élt (a neve alapján Krajcsi és 121