Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII. (1993)

Tanulmányok - Történelem - Pálmány Béla: A cserháti Szentiván nemesi községének szabályrendeletei (1734–1817)

Szabó uram is szabóskodott), további 4 szabados néhány állatot tartott, kevés vetést művelt, míg Kiss György éves konvenciós szolgaként kereste kenyerét. Kik voltak a szabadosok? Ez a XVII. században megszaporodott társadalmi csoport átmeneti réteget képezett az úrbéres alávetettségű jobbágyok és a birtoktalan armalista nemesek között. Volt földesuraik - pénzért kiállított manumisszionális levelekkel - felszabadították őket a jobbágyi alávetettség alól, azonban a királyoktól még nem sikerült nemességet nyerniök, így nem számítottak a rendi kiváltságosok közé sem. Szabadosoknak számítottak ezen kívül - tehát pénzzel adóztak csupán és élvezték a szabad költözés jogát - a kézművesek és a kereskedők is. Végül mindazok a mezővárosi telkes vagy zsellér lakosok, illetve kuriális nemesi községekben élő „nemtelenek", akik szintén csak taksapénzt fizettek és szabad menetelűek voltak, szabadosnak (latinul: libertinus) számítottak a vármegyék hatóságai előtt. A kuriális nemesi községek másik, éppenséggel meghatározó társadalmi rétegét az egytelkes nemesek képezték. Nem uraskodtak telkes jobbágyok felett, legfeljebb zselléreket tűrtek meg házhelyeiken, de nem is számítottak birtoktalan, armalista nemeseknek, minthogy az a telek, vagy töredéktelek, amelyen házat emeltek, a hozzátartozó szántókkal, rétekei a saját kis nemesi birtokukat képezte és így adómentesség illette meg őket személyuk és birtokuk után is. Az országban - főleg a törökök által soha el nem foglalt Észak-Dunántúlon, a Felföldön és a Fels5-Tisza vidékén többszáz ilyen ősi, kuriális nemesi községet találhatunk. Ritkaságszámba mentek a töröktől visszafoglalt vidéken - bár erre is akadt sok példa. Nógrádban az 1542-es 28-ból alig néhány ilyen kuriális nemesi község maradt fenn a XVIII. századra: Eszak-Nógrádban Kiskürtös, továbbá az Ipoly völgyében (Nógrád) Megyer és (Kis- és Nagy) Géc.

21 Armalista annál több élt szinte mindenütt, de ők nem alkottak önálló önkormányzatokat. A nemesi községek másik típusát az egyházi nemesek (praedialisták) települései alkották. Ezek ui. főpapok - elsősorban az esztergomi érsek - Árpád-kori katonai kíséreteinek földhöz juttatott utódaiként önálló igazgatási és törvénykezési székekhez tartozva intézték ügyes-bajos dolgaikat és élvezték az adómentességet, a vármegyékhez nem volt semmi közük. A kuriális községek sajátos jogviszonyait, azok szabályozását történetírásunk a XX. sz. elejétől kutatja. Kiemelkedő Degré Alajos munkássága, aki összefoglaló tanulmányt is írt e községek szervezetéről és gazdálkodásáról és Varga János típuselemző tanulmányai. Jelenleg a fiatal veszprémi levéltáros, Hudi József foglalkozik alaposan és elemző módon e különleges parasztnemesi községek szabályzataival.

22 Mielőtt a szentiváni nemesek szabályrendeleteinek közzétételébe kezdenénk, szükséges, hogy megismerjük népességük alakulását és hogy elemezzük e község, valamint a Cserhát-völgy többi helységének úrbéri viszonyait. Sajnos, a nemesség számát, birtok és vagyoni vszonyait csak igen ritkán írták össze a korabeli megyei hatóságok, mivel a kiváltságosok - okkal - attól féltek, hogy az adóztatásukat az 1680-as évektől tervbe vevő császári és királyi központi állami hatóságok az adatokat megadózatásukra használják fel. A szécsényi járás 1754-1755. évi nemesi összeírása - sajnos - nem közli a kiváltságosok lakóhelyét, de bizonyos, hogy Aranyi István és a Siraky nemzetség tagjai, Albert, János és Pál szentiváni illetőségűek voltak. Említik még a későbbi forrásokban itteni birtokosnak jelzett családok tagjai közül Csernus Pált, Csesznák Lászlót és Gyürky Gáspárt is, de az ő szentiváni lakos voltuk nem biztos.

23 Aligha tévedünk, ha az 1730-1750-es években csupán két tucatnyi családra becsüljük a nemesi község teljes népességét. A betelepedések azonban rohamos Uteműek lehettek, mert П. József idején a népesség elérte a 600 főt és igen nagy mértékben nőtt a nemes férfiak száma is. Az 1784-1787. évi első magyarországi népszámlálás adatai a Cserhát-völgy helységeiben Helység neve Ház Család Népességszám A férfiak rendi állása Helység neve jogi tényleges Pap Nemes Polgár Paraszt Zsellér Bokor 39 54 267 268 1 21 33 Garáb 18 21 146 141 33 Kutasó 36 48 277 284 10 1 15 34 Szentiván 87 119 612 593 1 145 5 71 Alsó-és Felsőtold 70 80 443 445 _ . 3 13 78 A szentiváni nemesség szám Nógrád vármegyében kiemelkedő volt, mert egyedül Losonc kiváltságos mezővárosban, a megye fő helyén élt több kiváltságos férfi (223 fő), többen éltek itt, mint a sok 122