Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII. (1993)
Tanulmányok - Történelem - Hausel Sándor: A keresztnévadás Pásztón a 18. század első felében
A papon kívül szükség esetén a bába is keresztelhetett. Ez olyankor következett be, ha pap nem volt elérhető, az újszülött pedig életképtelennek látszott. Soha nem maradt el a két keresztszülő bejegyzése, sokszor azonban nincs mindkettő névszerint megnevezve: pl. „Stepkanus Varga et ejus consors". Általában a nők neve maradt el. A vizsgálható 3177 keresztnévből 1519 a női, 1658 a férfi név. Jellemző a névadásra, hogy kettős névvel 4 alig találkozhatunk (mindössze 18 eset), hármas név pedig az 50 év alatt csupán egyszer fordult elő. Az egyetlen hármas nevet, Anna Mária Rozália, 1742-ben adták egy nemesi családban. A kettős nevek közül kettőt két kvártélyos német katona, egyet egy kikeresztelt zsidó lány, kettőt a Pásztón lakó kirurgus (német származású volt), 9-et hat német betelepülő, kettőt pedig két morva bevándorló család adta gyermekének. Kettő kapcsolódik magyar családhoz, egyikük nemes. Pásztón tehát a kettős neveket mindenek előtt a német és a morva szülők adták gyermekeiknek, illetve előfordult magyar nemesi családban is, jóllehet elenyésző számban, pedig a 18. században a kettős nevek a nemesség körében eléggé divatosak voltak. Kettős keresztnevek Év Keresztnév 1722 Mária Anna 1724 Ferenc Xavér 1725 János Sándor 1727 János Bernát 1733 Bernát György 1739 Regina Marianna Fülöp Jakab Anna Mária 1743 Anna Mária Anna Mária 1744 Mária Klára Anna Katalin Anna Mária Anna Katalin 1746 Anna Mária 1749 János Sebestyén Marianna Terézia Anna Mária A 18. sz. első felének pásztói keresztneveire az a jellemző, hogy szinte teljes egészükben jövevényszavak 5 : bibliai (ószövetségi és újszövetségi) és martirológiai eredetűek. A keresztény keresztnév térhódítása a 14. századtól fokozatosan nőtt, a 16. századra csaknem teljesen kiszorította az eredeti neveket. A keresztény nevek közül egyesek évszázadokon át nemszűhŐ divatot élveztek, míg mások használata háttérbe szorult. Pásztón 10 férfi keresztnév jelölte a kereszteltek 83 %-át. A névadási szokásokat összevetve az országos adatokkal, valamint az ország különböző vidékein összeállított névgyakorisági sorrendekkel 6 ,kitűnik, hogy ugyanaz a 15 név jelölte a kereszteltek 90 %-át. Természetesen felfedezhetők eltérések, de lényeges különbség nem érzékelhető a gyulai katolikusok, a berkenyéi németek, a cserépfalui reformátusok, az endrefalvai jobbágyok, a szatmári nemesek és a pásztóiak keresztnévadási szokása között. E helyzet kialakulásához döntő szerepet játszott az egyház tudatos irányítása, legalábbis a kezdetekben, később a folyamat önfenntartóvá válhatott. Pásztón az újszülött nevének megválasztásakor a névöröklés és a keresztény naptárnév játszott jelentős szerepet. Ha azt vizsgáljuk, hogy a keresztnév és a hasonló nevű szent ünnepnapja közt milyen kapcsolat áll fenn, akkor a következő képet kapjuk. A 88 András 7 közül 66-ot Szent András apostol ünnepe tájékán (XI. 30.), a 23 Antal küzül 15-öt Padovai Szent Antal (VI. 13.) ünnepe táján, a 92 György közül 60-at Szent György ünnepe körül (TV. 24.) kapta a nevét. 1721-1750 között 116 gyereket kereszteltek Mihály névre. 73 keresztelés esett szeptember hónapra, illetve október elejére. A többi 43 gyereket az év egyéb napján nevezték el Mihálynak. Érdekes a Ferenc esete: a 103 alkalomból 60-szor a nyári hónapokban adták, csak kisebb részben a hivatalos Szent Ferenc ünnep környékén. A legnép104
