Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII. (1993)

Tanulmányok - Történelem - Hausel Sándor: A keresztnévadás Pásztón a 18. század első felében

szerűbb név, a János egész évben „forgalomban" volt. Nepomuki Szent János ünnepe körül 34, Szent János apostol és evangélista ünnepe táján 28 gyerek lett erre a névre keresztelve. Az igen népszerű, s elterjedt négy női esetében (Anna, Ilona, Erzsébet, Katalin), amelyekre az összes keresztelés 65 %-a esik, nem figyelhető meg annyira szoros egybeesés, mint egyes férfineveknél. A Szent Katalin nap körüli +1-1 hónapban az összes Katalinnak csak egyharmadát keresztelték. A helyzet hasonló a többi női névnél is. A felhozott példák azt mutatják, hogy egyes nevek esetében (főleg a férfiaknál) a szent ünnepnapja és a választott/adott keresztnév között kapcsolat áll fenn. A férfi nevek Az 1658 férfi keresztnév feldolgozása azt mutatja, hogy Pásztón jelentősebb eltérés az országos 8 felmérés, illetve egyes települések ^esetében elvégzett vizsgálatok adatai közt nincs, jóllehet helyi jellegzetességek érzékelhetőek. Az 1. számú táblázat tartalmazza az összes előfordult nevet. A 44-féle névből az első 10 adta az összes keresztelés 83 %-át. A keresztnevek egy szűk csoportjának terheltsége magas, ezzel szemben a nevek háromnegyede az 1 %-os arányt sem éri el. Az 1694-1750 közötti időszakban a János vezető szerepe vitathatatlan. A tízévenkénti gyakorisági táblázatok jelzik, hogy népszerűsége töretlen volt. Feltehető, vezető szerepe évszázados hagyományként élt a 18. században, mert Pásztó 16. század közepi összeírásainak keresztnévanyaga 10 ugyancsak vezető szerepét mutatja. A János ekkor is első volt a keresztnevek közt, ha kisebb százalékos arányban is. Gyakorisága egyezik az országos eredménnyel, illetve a kiválasztott települések (Endrefalva - Nógrád, katolikus: Cserépfalu - Borsod, református: Gyula - Békés, katolikus: Berkenye - Nógrád, katolikus németek: Szatmár vármegye nemesei) eredményével, kivétel Cserépfalu, ahol második. Az 1. számú táblázaton 2. helyen álló Mihály terheltsége a 16. század közepén jóval kisebb mértékűnek látszik. Gyakorisága az 1720-as évektől nőtt meg. Ugyanakkor érdekes, hogy országos viszonylatban a 16. században is második. A 3. helyen István van, ez egyezik az országos tapasztalattal, kivéve a németek lakta Berkenye, ahol elő se fordul. Népszerűségét a 16. századtól őrzi. A 4. helyen álló József a 18. század első felében terjedt el Pásztón. Gyakorisága az 1710-es évektől fokozatosan nőtt. Megegyezik az országos eredménnyel. A 16. század közepi Pásztón egyszer sem fordult elő. Az 5. helyen álló Ferenc szintén beleillik az országos összképbe. Gyakorisága a vizsgált időszakban nőtt. A 6. Pál viszont az országos listában nincs benne. Pásztón a 16. században használtsága a János után következett. A 7. György. Népszerűsége évszázados tartósságot mutat. András van a 8. helyen, használata szintén stabilitást mutat. A 9. Mátyás, az országos átlagtól népszerűbb Pásztón, akárcsak a lO.helyen tanyázó Márton. A 16. és 18. századi gyakoriságot mutató táblázatok további összevetéséből kitűnik, hogy néhány keresztnév háttérbe szorulásától eltekintve (Balázs, Benedek, Máté) az első 10 férfinév divatja nem változott a 200 év alatt. Csoportosítva a pásztói férfi keresztneveket eredet szerint, megállapítható, hogy az egyetlen eredeti név, a Farkas kivételével a nevek bibliai, illetve martirológiai eredetűek. Ószövetségi eredetű a Mihály, József, Ádám, Gábor, Simon, Dániel, Áron, Mózes, Rafael, Éliás. Ez a nevek 20 %-a. Újszövetségi eredetűek a János, István, Pál, András, Mátyás, Tamás, Jakab, Péter, Orbán, Demeter, Sándor, Bertalan, Márk, Máté. Ez a nevek 50 %-a. Martirologiai eredetűek a Ferenc, György, Márton, Gergely, Antal, László, Lőrinc, Ignác, Gáspár, Imre, Bernát, Miklós, Károly, Balázs, Bálint, Benedek, Ágoston, Albert, Adalbert. Ez a nevek 30 %-a. A csoportosítás megerősíti azt az állítást n , miszerint az újszövetségi és martirologiai nevek mindenek előtt a katolikusok, míg az ószövetségiek a protestánsok körében voltak inkább használatosak. (Pásztó a 18. század első felében egyfelekezetű, katolikus volt.) Női nevek Az 1519 női név között 5 keresztnév (Erzsébet, Anna, Katalin, Ilona, Borbála) 1132 esettel a keresztelések 75 %-át teszi ki (országos viszonylatban az első 5 név 60 %). A férfiaknál ugyanez az arány 52 %, illetve 59 %. Míg a férfiak 44 féle keresztnevet kaptak a félévszázad alatt, addig a nők 31 félét. A nők esetében nemcsak, hogy kevesebb név fordul elő, de nagyobb az aránytalanság is. 105