Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII. (1993)
Tanulmányok - Történelem - Hausel Sándor: A keresztnévadás Pásztón a 18. század első felében
XVm. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1993 Történelem Geschichte A keresztnévadás Pásztón a 18. század első felében Hausel Sándor A keresztelési anyakönyv 3200 bejegyzése 1694-1750 között lehetőséget nyújt annak vizsgálatára, hogy milyen volt a keresztnévadási szokás, illetve gyakorlat Pásztón a 18. század első felében. A keresztelési anyakönyvek 1 bejegyzéseinek tartalma a félévszázadon keresztül tartósan hasonló szerkezetben került a matrikulába, az esetek túlnyomó többségében a következőképpen néz ki: „Baptizatus est infans nomine Michael, Stephani Varga et Susannae Tottfilius. Patrini juerunt ex Szent Jakab Georgius Lejtrik et Anna Kalmár. " Ez a standard forma esetenként bővülhetett egyéb megjegyzéssel (szülő társadalmi állása, igen ritkán foglalkozása, nemzetisége, bába keresztelése, keresztszülők társadalmi állása, származási helye, stb.). Az anyakönyvben szereplő nevek tulajdonképpen mind kételeműek. Amennyiben a családnév valamilyen okból ismeretlen volt, vagy nem tarthatták fontosnak kiírását, akkor azt „N" betűvel helyettesítették. Ez azonban csupán 72-szer fordult elő a félévszázad alatt, (a szomszédos nógrádi mezőváros, Szécsény 1690-1700 közötti lakosai körében a jelenség lényegesen magasabb arányban figyelhető meg. Ott 10 év alatt 103 családnevet jelöltek N-nel/ Az öröklődő vezetéknevek használata a 16. században mind a nemesség, mind a jobbágyság körében elterjedt volt, de a török elleni felszabadító háborúk után meginduló belső és külső migráció, a jobbágyszökések bizonytalanná tették használatát, illetve szükségessé is vált legtöbbször, hogy vezetékneve megváltozzon új lakóhelyén. Amennyiben nem a helybeli pap keresztelt, akkor azt megjegyezték. Pásztó plébánosai 1714-ig 1-3 évenként cserélődtek, kivéve Terenney Mártont, aki 10 esztendőt szolgált (1696-1706). 1714-től viszont az egész vizsgált korszakon keresztül Bakabányi János volt a település plébánosa (1753-ig). 3 Nem volt ritka eset, hogy a szomszéd települések valamelyikének plébánosa, a füleld ferencesek és elsősorban a pásztói ciszterek helyettesítették a mindenkori pásztói plébánost. Az 1720-as évektől jellemző, hogy a keresztelések 10-20 %-át (az arány évenként változott) nem a helybeli pap végezte. Például 1730-1735 között történt besegítések arányát az alábbi táblázat mutatja: íos végezte arány % 12 21 24 11 14 23 1730-ban mind a kilenc helyettesítést a ciszter rend valamelyik tagja végezte. 1731-ben a 12 alkalomból 7-szer ciszter rendbéli, 5-ször füleld ferences keresztelt 1732-ben 9-szer pásztói ciszter, 3-szor fíileki ferences, kétszer a dorogházi plébános, Sztankovics János, egyszer a bátori plébános, Szécsényi Jakab keresztelt. 1733-ban mind a 8 alkalommal ciszterek voltak a plébános helyett. 1734-ben 7-szer ciszter, 3-szor füleld ferences, egyszer pedig a mislei plébános keresztelt. 1735-ben 8-szor ciszter, 8szor füleld ferences, egyszer a tari, egyszer pedig a terjényi plébános volt a keresztelő. Év Keresztelés száma nem a pl 1730 76 9 1731 57 12 1732 75 18 1733 76 8 1734 77 11 1735 77 18 E cikk Pásztó 16881750 közötti lakóiról készült nagyobb tanulmány része. 103
