Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)

Néprajz - Limbacher Gábor: Máriácska káponkája I.

Épületünket egybevetve lexikonok és A Magyar Nyelv Értelmező Szótára kápolna megha­tározásával, a tárgy és a név azonosítása nem problémamentes. Az értelmező szótár kisebb templom vagy istentiszteleti célra használt épületrész definíciójának nem felel meg vizsgálatunk tárgya. A néprajzi lexikon értelmezésében a fő kritérium, hogy a kápolna istentiszteleti célokra szolgáló kisebb épület. Esetünkben kis épületről van szó, amely főként közvetve, Szűz Márián keresztül szolgált istentiszteleti, pontosabban kultikus célokra. További probléma a lexikon meghatározáshoz képest ott adódik, hogy a szócikk még a kisebb kápolnáknál is oltárról ír, és hogy az épületek oltár felőli része lekerekített. Esetünkben a Mária-szobor és környezete oltár­ként fogható föl, mint népi áldozatok bemutatására szolgáló emelkedettebb hely. Népi áldozat­nak tekintjük az öltözet-, gyertya-, pénz- stb. felajánlást, a virágozást és általánosabban a gon­dozást. Mindezzel együtt esetünkben nem a klasszikus katolikus oltárfogalomról van szó. Viszont nemcsak, hogy alaprajzi lekerekftésről nem beszélhetünk, hanem még oltárfelőli rész­ről sem, mert épületünk belső terének egésze az oltár tere. Tehát az oltárelhelyezés esetleg centrálisként jellemezhető. Épületünket kápolnának nevezni az előzőek mellett a szó latin eti­mológiája alapján találó. A „kápolna" a latin capella középkori átvétele, mely a cappa szóból ered. Ez a fejet is betakaró köppenyt jelent. 11 Esetünkben is a kápolna megnevezés nagyrészt arra utal, hogy a Mária-szobrot és foglalatát a körülvevő építmény befedi. Eme értelmezés alkalmas annak megválaszolására is, hogy miért nevezik vidékünkön a Má­ria-házakat, szoborfülkéket és -foglalatokat káponkának, illetve kápolnának. Végül a kis-kápolna megnevezés indoklásaként hivatkozunk még arra, hogy tárgyunkat az egyház „kisded kápolna", „kisded kápolnácska", „kis kápolna" kifejezésekkel illeti az alapítvá­nyi iratokban . A kis-kápolna alapítása, eredete A kápolnával kapcsolatos első forrásként az alapító Varga család nyilatkozatát ismerjük 1890. május 29-i dátummal, melyben a már felépült kápolna megáldását kérik, kötelezvén magukat és utódaikat a gondozásra, valamint anyagi gyarapodás esetén a fenntartást biztosító alapítvá­nyi összeg befizetésére: „Alulírottak a mindenható Isten dicsőségére és a Boldogságos Szűz tiszteletére saját beltel­künkön egy szerény kis kápolnát saját költségünkön állítottunk föl, és abban egy szent Szűz Máriát ábrázoló szobrot szereztünk -, mely kápolnácskát mi és utódaink, kötelezzük magunkat örök időkre épségben és tisztán fentartani; - és a mindenható Isten szent áldását várva, későb­ben a kápolnácska fentartására örök alapítványt tenni szent kötelességünknek fogjuk tartani, ­miután jelenleg ezt tenni szegénységünk nem engedi. - Ezen nyilatkozatunkat a község elöljá­rósága előtt és saját lelkészünk előtt, saját nevünk aláírásával kiadjuk, és terényi anyaegyház lel­készének megőrzés végett átadjuk, és a püspöki kegyelmes jóváhagyás reményében Boldog­ságos Szűz Mária szobrának ünnepélyes megáldását legalázatosabb és legmélyebb tiszteiette' kérjük. Kelt Szandán május 29. napján Előttünk: Tóth Ferenc Varga Gergely + kántortanító olvashatatlan szó löth Jutka Kollár János stb. Varga János föntinek fia Pálok János Homolya József bíró N Varga Gusztáv Varga Kati x" 13 251

Next

/
Thumbnails
Contents