Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)

Néprajz - Limbacher Gábor: Máriácska káponkája I.

Épületünket egybevetve lexikonok és A Magyar Nyelv Értelmező Szótára kápolna meghatározásával, a tárgy és a név azonosítása nem problémamentes. Az értelmező szótár kisebb templom vagy istentiszteleti célra használt épületrész definíciójának nem felel meg vizsgálatunk tárgya. A néprajzi lexikon értelmezésében a fő kritérium, hogy a kápolna istentiszteleti célokra szolgáló kisebb épület. Esetünkben kis épületről van szó, amely főként közvetve, Szűz Márián keresztül szolgált istentiszteleti, pontosabban kultikus célokra. További probléma a lexikon meghatározáshoz képest ott adódik, hogy a szócikk még a kisebb kápolnáknál is oltárról ír, és hogy az épületek oltár felőli része lekerekített. Esetünkben a Mária-szobor és környezete oltárként fogható föl, mint népi áldozatok bemutatására szolgáló emelkedettebb hely. Népi áldozatnak tekintjük az öltözet-, gyertya-, pénz- stb. felajánlást, a virágozást és általánosabban a gondozást. Mindezzel együtt esetünkben nem a klasszikus katolikus oltárfogalomról van szó. Viszont nemcsak, hogy alaprajzi lekerekftésről nem beszélhetünk, hanem még oltárfelőli részről sem, mert épületünk belső terének egésze az oltár tere. Tehát az oltárelhelyezés esetleg centrálisként jellemezhető. Épületünket kápolnának nevezni az előzőek mellett a szó latin etimológiája alapján találó. A „kápolna" a latin capella középkori átvétele, mely a cappa szóból ered. Ez a fejet is betakaró köppenyt jelent.

11 Esetünkben is a kápolna megnevezés nagyrészt arra utal, hogy a Mária-szobrot és foglalatát a körülvevő építmény befedi. Eme értelmezés alkalmas annak megválaszolására is, hogy miért nevezik vidékünkön a Mária-házakat, szoborfülkéket és -foglalatokat káponkának, illetve kápolnának. Végül a kis-kápolna megnevezés indoklásaként hivatkozunk még arra, hogy tárgyunkat az egyház „kisded kápolna", „kisded kápolnácska", „kis kápolna" kifejezésekkel illeti az alapítványi iratokban . A kis-kápolna alapítása, eredete A kápolnával kapcsolatos első forrásként az alapító Varga család nyilatkozatát ismerjük 1890. május 29-i dátummal, melyben a már felépült kápolna megáldását kérik, kötelezvén magukat és utódaikat a gondozásra, valamint anyagi gyarapodás esetén a fenntartást biztosító alapítványi összeg befizetésére: „Alulírottak a mindenható Isten dicsőségére és a Boldogságos Szűz tiszteletére saját beltelkünkön egy szerény kis kápolnát saját költségünkön állítottunk föl, és abban egy szent Szűz Máriát ábrázoló szobrot szereztünk -, mely kápolnácskát mi és utódaink, kötelezzük magunkat örök időkre épségben és tisztán fentartani; - és a mindenható Isten szent áldását várva, későbben a kápolnácska fentartására örök alapítványt tenni szent kötelességünknek fogjuk tartani, miután jelenleg ezt tenni szegénységünk nem engedi. - Ezen nyilatkozatunkat a község elöljárósága előtt és saját lelkészünk előtt, saját nevünk aláírásával kiadjuk, és terényi anyaegyház lelkészének megőrzés végett átadjuk, és a püspöki kegyelmes jóváhagyás reményében Boldogságos Szűz Mária szobrának ünnepélyes megáldását legalázatosabb és legmélyebb tiszteiette' kérjük. Kelt Szandán május 29. napján Előttünk: Tóth Ferenc Varga Gergely + kántortanító olvashatatlan szó löth Jutka Kollár János stb. Varga János föntinek fia Pálok János Homolya József bíró N Varga Gusztáv Varga Kati x"

13 251