Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)
Néprajz - Limbacher Gábor: Máriácska káponkája I.
E nyilatkozat alapján az akkori terényi plébános Völgyi János kéri 1890. jún. 2-án latin nyelvű levelében a püspököt, hogy fogadja el Varga Gergely és családja szándékát illetve tervét. Kéri a püspököt, hogy engedélyezze számára a kápolna megáldását. A püspöki válasz ugyanezen irat hátoldalán olvasható: „Nr. 2321. Tiszt. Völgyi János pléb. hely. úrnak Terény. Vácz, 1890. VI. 19. Az egyházmegyei szabályrendeletek értelmében sem keresztet, sem szobrot, sem kápolnát nem szabad emelni az egyházi Főhatóság azaz: a megyés püspöktől előlegesen ki nyert engedély nélkül azon oknál fogva, mert kell, hogy vallásunk e szent jelvényei, értéküknek megfelelő alapítvánnyal láttassanak el, melyből azok minden idők és körülmények között jó karba helyeztessenek s a szükséghez képest, egészen újból felépíttethessenek. E feltételnek e követelménynek t. Uraságod hívei \ferga Gergely és családja szandai lakosok eleget nem tevén e mulasztás utólag lesz pótlandó az által, hogy beszerzendi t. Uraságod tőlük hiteles kimutatását a kápolnára fordított költségeknek s azt megyés püspök ó Exelentiájához beterjesztendi, hogy annak alapján a fenntartási alap megállapítható legyen, melyet, ha az építkezők letenni hajlandók lesznek, a kápolna felszentelése iránt a kellő intézkedés meg fog tétetni. Ezekben válaszolván Ô Exelentiája nevében folyóhó 2 áról tett előterjesztésére, értesítse erről az érdekelteket. Egyébként stb." 1890. november 2-án (2329/1890. sz.) majd 1891. november 18-án (4741/1891 sz.) erélyesebben figyelmezteti és kötelezi a püspökség a terényi plébánost a káponával kapcsolatos eljárás szabályainak betartására, ős ismételten kéri a költségvetést. Ezt követő két hét múlva aztán már létrejön a másfél évet vajúdó alapítvány. Előbb a terényi plébános értesíti a püspökséget az alapítványi összeg befizetéséről, majd kiadásra kerül a felszentelést lehetővé tevő fundáció. ,A Varga Gergely és családja által Szandán 1890-ben fölállított kisded kápolnácska fönntartására, a család tíz (10) forintnyi örök alapítványt tett - mely összeg postautalványon püsp. irodába ezennel küldetik. Miután a család ebbeli kötelezettségének - szorult anyagi viszonyai miatt - csak most tett eleget, azért húzódott idáig az ügy. „ Varga Gergely és családjának alapítványa, egy általuk felállított kápolnára Varga Gergely és családja, a terényi anyaegyházhoz tartozó Szanda fiókegyháznak ájtatos hívei, a boldogságos Szűz Mária iránti tiszteletüket különös képpen is kifejezni óhajtván, a Szanda község határában lévő telkükön saját költségükön egy kisded kápolnát emeltek, abba a bold. Szűz Mária szobrát helyezték, s fentartási alapjául tíz o. é. frtot tettek le. Ezen ájtatos alapítvány, mely központi kezelés végett hozzánk beküldetett, Mi rendszerinti Püspöki Joghatóságunknál fogva elfogadjuk, rendelvén az Úrban, hogy ezen alapítványi tőke kamatai a fentnevezett kápolna fenntartására fordíttassanak. Kelt Váczon 1891 évi december hó 2-án Constantin püspök" 15 * Az alapító Varga Gergely dédunokái, a távolabbi rokonságból valók és néhány más falubeli tudatában élő hagyományból figyelemre méltó összkép bontakozik ki a kápolna eredetéről összefüggésben az alapítóval fennállott kapcsolat szorosságával, az életkorral a kápolnához kötődés mértékével és az egyén vallásosságának intenzitásával. 1. „Megégett a sekrestye vagy a templom így hallottam nagyanyámtól, s akkor, nagyanyámék odajártak templomba Terénybe, mivel a szandai templom 1927-ben épült oszt akkor nagyanyám álmodta, hogy a ministránsok kufferébe vót a Máriácska feje. Mer ugye addig kúfer vót vagy láda ugye nem vótak úgy szekrények mint most. Oszt akkor nagyanvám álmodta, hogy azt mondta neki a Szűzanya, hogy csak egy katulyába hozza 252
