Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)

Irodalomtörténet - Matzonné Balogh Anna: Családom

formátor, hogy Majthényi Pál lányát készül elvenni. (Az iratot Spáczay Hedvig közölte tanulmányában: Madách Imre hadbírósági perének nyomában = A Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve IX., Salgótarján 1983. 88-9.; Majthényi Pál vármegyei tevékenységének dokumentumait Leblancné Kelemen Mária közölte könyvében.) Felesége a pesti Ferencesek templomában van eltemetve, ahogyan díszes márványtáblája az egyik oldalkápolnában hirdeti: „Beniczei és Micsinei Beniczky Mária, néhai kesselőkeöi Majthényi Pál özvegye. Született 1776. április 13-án, meghalt 1886. február 24-én." Majthényi Pál nőtestvére volt MÁRIA, Marczibányi Istvánné, ki korán elhalt testvérük, JÓNÁS (akiről szinte semmit sem tudunk) árváját, Majthényi Annát magához vette és felnevelte. A negyedik testvér volt MAJTHÉNYI KÁROLY, kinek Dacsó Annától származó fia, MAJTHÉNYI PÉTER szintén Csesztvén lakott a kúriában, vagy ahogyan a családban neveztük, az „alsó ház"-ban. Madách Imre képviselő úr, amikor öccsével gyors levélben tudatta Teleki László öngyilkosságát, ráírta a levélre: „Péterrel is közöld a hírt." (Kerényi Ferenc: Madách Imre ismeretlen levelei, ItK 1968:235) 1861-es megyei politizálásáról szintén Leblancné közölte a dokumentumokat. Majthényi Péter felesége Podmaniczky Erzsébet volt (a „Budapest vőlegényéinek becézett P. Frigyes testvére). Lányuk, Eliza Sréter Istvánhoz ment feleségül, az ő lányuk Sréter Ilona Almásy Jánosné (1869-1966). Mindvégig nagyon jóban voltunk a 97 évet élt nagynénivel és gyermekeivel. Sokat emlegette Csesztvét, ahol nagyapja, Majthényi Péter házánál gyermekkorában sok időt töltött. Ennek a családnak is megvolt a maga híres embere, Almásyné Sréter Ilona fia, Almásy Pál (1902-1985). Mint alezredes vett részt a Kiss János vezette ellenállási mozgalomban, halálra ítélték, kegyelmet kapott, megjárta Sopronkőhidát. A háború után magas katonai beosztásba került, de újra letartóztatták, Márianosztrán raboskodott. Később rehabilitálták, s végül 1985-ben bekövetkezett halálakor mint ny. altábornagyot, nagy katonai tiszteletadással temették el. Három lánya időközben disszidált, Amerikában élnek. így nemzetsége, akár a Madáchok férfiága, kihalt, ezért egyik lányának fiai kik Dél-Amerikában élnek, mint Zanello-Almásyak szerepelnek. 4. tábla: apám családja, a Balogh-ág Ükapám, BALOGH JÓZSEF (1766-1842) katonatiszt volt, régi Vas megyei - úgy gondolom - kurtanemesi, kisbirtokos családból származott. Hogy mikor kapták a nemességet, nem tudom, mindenesetre van egy latin nyelvű okmányom 1623-ból, ahol „nobilis Gáspár Balogh de Mankóbük" szerepel. József felesége, Büttner Krisztina (1779-1863) katonaorvosi családból származott. így nem csoda, hogy nemcsak dédapám, BALOGH KÁROLY (1808-1849), hanem testvérei, JÓZSEF és ANTAL is katonai pályára léptek, sőt lányaik is katonatisztekhez mentek nőül. Antal lánya, Alojzia például A^gner Rudolf őrnagy felesége lett, aki 1873-ban a budapesti lovasdandár parancsnoka volt. Nagyapám, aki ebben az időben szintén Pesten élt, nem tudta, hogy egy elsőfokú, osztrák származású unokatestvére is él ugyanitt. Nagyapám BALOGH KÁROLY (1848-1920), akit a nagymama, Majthényi Anna és Madách Imre nevelt, jogot végzett a pozsonyi akadémián, utána tisztviselő lett. Tesztvéri szeretetben és állandó levelezésben volt féltestvérével, Huszár Annával, a későbbi Károlyi Miksánéval, aki Pincén lakott férjével. Az érettségiig együtt tanult Madách Imre fiával, Aladárral; egyetemi tanulmányaik után együtt utaztak Olaszországba is. Nagyapám szenvedélyes műkedvelő festő volt, szépek és érdekesek olaszországi rajzai is, de legszebbek a Felvidékről, a Tátráról, a Mecsekről festett akvarelljei; az utóbbiakról több kisebb útleírása, kiadványa is megjelent. Név nélkül ő illusztrálta Mikszáth Kálmán A keresztapa meséi с gyermekkönyvét is. (Képzőművészeti hagyatékát 1986-ban kiállításon mutatta be a balassagyarmati Palóc Múzeum, majd 1989-ben Salgótarjánban a Nógrádi Történeti Múzeum.) 1875-ben vette nőül BÉRCZY MARGIT-ot, a költő-műfordító leányát. 1878-ban résztvett 308