Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)

Néprajz - Limbacher Gábor: Máriácska káponkája I.

A legtöbb jelenés valamilyen helyszínhez kötődik. Csaknem felerészt a település határában jön létre a látomás (13-16., 18., 20., 25., 33., 37^1.). Két kivétellel (3., 42.) ide kötődik az öszszes éber látomás. Többször fordul elő még a templom illetve környezete (21., 22., 24-36.), valamely búcsújáróhely (19., 31., 32.), lakóház (26., 28., 42.) és a kis-kápolna (27., 29.). Figyelemre méltó, hogy jelenéses szövegeinkben viszonylag gyakran fordulnak elő nevezetes számok és időpontok, melyek mutatják a történetek tradicionális keretekbe ágyazottságát. Különböző vonatkozásokban többször is hangsúlyt kap a 7 éves periódus (13., 33., 37.). A 31. szövegben a harmad napra meglátott újság a látomás igazolására szolgál és misztikus jelentőséget kap az újhold időpontja (42.) valamint az első lourdesi jelenés 100. évfordulója, melynek talán nem is ébredt tudatára a látomás átélője. Mégis aligha véletlenről, inkább a kultúra sajátos működéséről, szinkretikus megéléséről van szó. Az idézett látomásanyag egyéb szálakkal is kapcsolódik a helyi folklórhoz. A búcsújárás általában önmagában sem idegen a jelenéses élményvilágtól. Ám a szandaiak látomásra orientált zarándoklatainak sajátos dokumentuma is megmaradt a településcsoport körjegyzői irataiban: „Főtisztelendő Gyurkó Gábor plébános úrnak, Terény. Az utóbbi időben igen gyakran a szandaiak és a terényiek tömegesen mennek Hasznosra.Azt hiszem Főtisztelendő úrnak tudomására jutott már az a körülmény, hogy az államvédelmi hatóság igen gyakran keresi fel községeinket, de különösen Szandát és azt szögezik le, hogy a falu nagyon reakciós. - A faluért pedig a papok, tanítók és jegyző felelősek, amilyen a pap, tanító és jegyző olyan a falu. A hasznosi búcsújárásért is bennünket tesznek felelőssé. Nagyon kellemetlen, hogy ez a búcsújárás ennyire elharapózott, rendkívül kívánatos lenne, ha Főtisztelendő úr hivatalosan is kihirdetné az egyházi főhatóság állásfoglalását és azon lenne, hogy egyidőre ezt beszüntetnék, legalábbis addig, amíg a községeink a feledés homályába merülnének. Úgy tudom, hogy most is vannak sokan Hasznoson és Kedden is szándékoznak odamenni. Szandán, 1949. évi május 21-én. Teljes tisztelettel: közjegyző." Ha nem is a hasznosi búcsújárás méreteiben, de hasonló vonzalmat és érdeklődést kelt az 1980-as évtized utolsó negyedétől a szintén látomásokról nevezetes jugoszláviai kegyhely, Medjugorje, mellyel kapcsolatban idéztünk is egy élménytörténetet (31.). Központi adatközlőnkről, a kápolna gondozójáról következő jellemzésünkben és a továbbiakban részleteiben is bemutatjuk az unió mystica, a vallásosság és az életmód főbb összefüggéseit a kis-kápolnához szerveződőén. A kis-kápolna alapítói, gondozói A kápolna jelenlegi gondozónője özvegy Tóth Jánosné Koplányi Teréz (sz.: 1916.), helyi megszólítással „Tfera nenus" vagy gyakori megnevezéssel „Márton Tera" elmondása alapján összefoglaljuk a kápolna-alapító család történetét, vallásosságát. A család „Márton" ragadványnevet a gondozónő ükapjának keresztneve után kapta. Márton fia Gergely, aki menyének Veronának álomlátása után intézte a kápolna alapítását. Kis Verona a gondozóasszony nagyanyja a Szandához közeli Ordas-pusztáról származik, ahol őt félárván két fiú testvérével együtt édesanyja 271