Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)

Néprajz - Zólyomi József: A szendehelyi németek születési, házassági, halotti adatai 1754–1900

A 79 ikerszülésből a legtöbb a fiú-leány összetételben született. Ez az összes ikreknek a 48,10%-a. berkenyén az 57 ikerpárból 50,87%-a volt fiú-leány. Szendehelyen négyes ikret nem jegyeztek be az anyakönyvbe a vizsgált időszakban. 3. A születések száma havi bontásban Az erre vonatkozó adatok összegyűjtését és bemutatását azért tartjuk fontosnak, mert választ adhat arra a kérdésre, hogy a gyermekek érkezésének idejét megtervezték-e. Köztudott, hogy a paraszti üzemgazdaság működésébe a női munkát is betervezték. Az ültetés, a kapálás, az aratás, a szüret stb. nem nélkülözhete a nők aktív munkáját. Különösen Szendehelyen kapott nagyobb jelentőséget a nők részvétele a gazdálkodásban. Fentebb már szóltunk arról, hogy a zsellér családfők többsége tavasztól-őszig az iparban dolgozott. A zselléreknek juttatott fél hold szántóföld, az olykor nem kis terjedelmű szőlőültetvény megművelése, ezekben a családokban a nőkre maradt. A kora tavasztól késő őszig tartó folyamatos mezőgazdasági munka azt a családtervezési modelt feltételezi, hogy a gyermekek többsége november eleje és február vége között szülessen, hiszen a betakarítási munkák ekkorra már befejeződnek, az anya több időt fordíthat újszülött gyermekének gondozására, ápolására. Az alábbiakban tekintsük át az anyakönyvekből összeállított statisztikai táblázatunkat, amely azt rögzíti, hogy a három időszakban, az egyes hónapokban hány gyermek született. Ev 1754-1800 1801-1850 1851-1900 Összesen % Hónap született gyermekek száma január 72 132 129 333 8,88 február 81 132 121 334 8,90 március 69 125 148 342 9,12 április 51 107 130 288 7,68 május 57 95 105 257 6,85 június 42 88 102 232 6,18 július 50 115 138 303 8,08 augusztus 78 142 157 377 10,05 szeptember 98 124 139 361 9,62 október 91 122 148 361 9,62 november 61 109 122 292 7,78 december 50 106 113 269 7,17 A közölt adatok szerint a legtöbb gyermek augusztus, szeptember, október és március hónapban született. Ezt a január, február, július, november, április hónapok követték. A legkevesebb gyermek június, május és december hónapban látta meg a napvilágot. A táblázat szerint a paraszti munka ritmusa, nem volt összhangban a családtervezéssel, a születés időpontjának kiválasztásával. Hiszen a legtöbb gyermek akkor született (augusztus, szeptember, október), amikor a termés betakarításának volt itt az ideje, amelynél a nők segítségét sem mellőzhették. A paraszti társadalomban, a nőknek kevés kímélet jutott, a család megélhetése, a vagyon esetleges gyarapítása megfeszített munkát követelt tőlük is. Nem véletlen, hogy a házasulandó legények leendő feleségük kiválasztásában nem a szépség, hanem a szorgalom, a minél nagyobb munkabírás volt a legfontosabb szempont. Az általunk vizsgált német falvakban - a visszaemlékezések szerint - voltak olyan gyarapodni vágyó családok, ahol az asszony szántott, vetett, boronált, míg a férj az erdőben napszámbérért dolgozott. A nők is tisztában voltak a velük szemben támasztott társadalmi követelményekkel. Az elvárásnak megfelelően terhességük utolsó napjáig dolgoztak a határban, vagy otthon, nem volt 164