Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)

Néprajz - Zólyomi József: A szendehelyi németek születési, házassági, halotti adatai 1754–1900

ritka, hogy az anyát a szülési fájások a mezőn érték, olykor ott is szülte meg gyermekét. Egykét héttel később már újra részt vett a mezei, illetve házkörüli munkákban. A szülő nők valójában csupán 2-3 hétre estek ki a család megszokott életritmusából, majd ismét annak akfv tagjai lettek. A szülés időpontjának szabályozásával Berkenyén sem találkoztunk, a gyermekek többsége itt is a legnagyobb dologidőben augusztus, szeptember, október hónapban született, a legkevesebb szülést - Szendehelyhez hasonlóan - a nyári hónapokban jegyeztek be az anyakönyvbe. A születések magas száma, augusztus, szeptember, október hónapokban, kétségtelen öszszefügg azzal, hogy a lakodalmak többségét farsangkor, vagyis január-február hónapokban tartották. Később közölt táblázatunkból majd kitűnik, hogy a fiatal házasoknál az első gyermek, általában egy éven belül megszületett. De a családokra bontott számítások szerint is, az asszonyok többsége a téli hónapokban, november közepe és február vége közötti időben került áldott állapotba. 4. A gyermekek száma családonként A Berkenyéről készült dolgozatunkban részletesen szóltunk arról, hogy az egy családban született gyermekek számát milyen tényezők befolyásolhatták. Meghatározhatta a házasok kora, egészségi állapota, esetleg az egyik házastárs korai halála. Feldolgozásunk összesítéseiben minden Szendehelyen született gyermek szerepel. Mivel a faluban nemcsak olyan családok éltek, akik itt kötöttek házasságot, hanem olyanok is szép számmal települtek be, akik lakodalmukat más községben tartották, de koruknak megfelelően, több-kevesebb gyermekük Szendehelyen született. Ezért külön szerepeltetjük táblázatunkban a helyi és a máshol kötött házasságokban született gyermekek számát. Az összesítésben szerepeltetett adatok pontatlanságával itt is számolnunk kell. Az általunk közölt számok, amelyek az egy családban született gyermekek számát rögzítik, nem tekinthetők mindig hitelesnek. Itt is gyarkan előfordult, hogy az egyik házastárs fiatalon elhunyt. Az özvegyen maradt asszony, vagy férfi ismét férjhez ment, vagy megnősült, hogy az előző házasságból született gyermekek ellátását, gondozását biztosítani tudja. Az új házasságban további gyermekek születhettek. Nem volt ritka, hogy egy asszony kétszer-háromszor ment férjhez, a férfiak között is volt olyan, aki többször, olykor négyszer nősült. így gyakran előfordult, hogy egy családban 10-15 fő édes- és mostonatestvér élt együtt. A múlt század elejéig (30-as évek) a több anyától és apától származó egy családhoz tartozó gyermekek számát, nem mindig sikerült az anyakönyvekből hitelesíteni. A házasulandó szüleinek nevét - az azonosítás biztos forrását csak az 1830-as évektől jegyezték be az anyakönyvbe. Ettől kezdve a testvérek, mostohatestvérek összetartozását, a szülők többszöri házassága után is pontosan azonosítani lehet. A családrekonstrukciós törekvésünk, a közölt számadatok ezért bizonytalanok, nem mindig a valóságot tükrözik az 1830 előtti évekből. Előfordul, hogy egy családot négy-, hat- vagy nyolc gyermekesek közé soroltunk, de az előző házasságból hozott gyermekekkel - amelyeket nem tudtunk azonosítani - ennél jóval több lehetett az egy családban élő gyermekek száma. Az első közel nyolcvan évben (1754-1830) azt a módszert követhettük feldolgozásunkban, az egy családba született gyermekek számának megállapításánál, hogy a többszöri házasságnál az apai ágat vettük figyelembe. Az anya részéről hozott gyermekek itt nem mindig szerepelnek. Az előző házasságban szült gyermekeit korábbi férjénél tüntettük fel. Ezért néhány esetben csonka családokat mutatunk be, ahol - az újabb házasságok révén - a gyermekek száma magasabb lehetett, mint amennyi táblázatunkban szerepel. A nem Szendehelyen kötött házasságoknál a faluban született gyermekek száma attól függött, hogy hány éves korban telepedtek itt le, hány évig laktak a faluban. Náluk csak a Szendehelyen született gyermekek számát tudtuk rögzíteni, az előző lakóhelyről magukkal hozott gyermekek számát nem ismerjük. Alábbi táblázatunk azt mutatja be, hogy hány házaspárnak született Szendehelyen 1,2,3 stb. gyermeke. 165