Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)

Néprajz - Zólyomi József: A szendehelyi németek születési, házassági, halotti adatai 1754–1900

Az eltérő táji adottságokra, a megélhetési lehetőség elkülönülésére azért hívjuk fel a figyelmet, hogy a közös hagyományok ápolásának, a szokások megmerevedésének, esetleg ezek megváltozásának meglehettek a feltételei. A közös találkozások lehetőségei leszűkültek: nem azonos templomba jártak, eltérő volt földrajzi elhelyezkedésük elsősorban a vásárok, termények eladása, anyagi javak beszerzése szempontjából. Más volt, főleg a zselléreknek a megélhetési forrása, gazdagabb volt világismerete. A két település közötti eltérések vázlatos ismertetése után, az alábbiakban arra vállalkozunk, hogy a szendehelyi anyakönyvi adatok rendszerezésével, táblázatba foglalásával felhívjuk a figyelmet a zártabb Berkenyéről készült hasonló feldolgozásunk adatainak egyezésére, illetve eltérő sajátosságaira. Feldolgozásunknál itt is ötvenéves időszakokra bontva közöljük az adatokat (1754-1800, 1801-1850, 1851-1900) a 18. század közepétől a múlt század végéig. Úgy tapasztaltuk, hogy a másfélszázados hagyományok a 20. század első felében fokozatosan felbomlottak, átalakultak, azért az erre az időszakra vonatkozó adatokat jegyzetanyagunkban közöljük. A Szendehelyhez tartozó, húsz zsellérházhelyes Katalin puszta adatait nem külön, hanem a faluval együtt ismertetjük. /. Születés Az 1753-tól folyamatosan benépesülő Szendehely első szülöttje Menich Ádám-Schmuk Anna Mária jobbágy Borbála nevű leánya volt, aki 1754. április 19-én látta meg a napvilágot. Fentebb már említettük, hogy 1787 októberéig a szendehelyiek anyakönyvezése a verőcei római katolikus plébánián történt. A szendehelyi templomban szintén leányt kereszteltek elsőnek, aki 1787. október 20-án (Schlenk Mihály-Scher Anna Mária leánya) született. Az anyakönyveket 1869. január 22-ig latin nyelven, ezt követően magyar nyelven vezették. 1. A születések száma Év Fiú 1754-1800 422 1801-1850 742 1851-1900 780 A vizsgált másfél évszázad alatt 3749 gyermek született, melyek közül 1944 a fiúk, 1805 a leányok száma. Az évenkénti születések átlaga folyamatosan növekedett. Az első időszakban (1754-1800) 16, a másodikban 28, a harmadikban 31 gyermek volt a születési átlag évenként. A születések évi átlagszámának jelentős növekedéséből arra következtethetünk, hogy Szendehely benépesítése a 18. század második felében nem fejeződött be. Történeti bevezetőnkben már szóltunk arról, hogy a 19. század első felében, nagy számban új zsellértelkeket hasítottak ki a Postaút baloldalán, amely a falu népességét, a születések számát jelentősen növelte. Berkenyén a szabadtelek benépesítése a 18. század végén lezárult. Új telepeseket már csak a megüresedő zsellértelkekre tudott fogadni. Azért itt a születések átlaga jóval alacsonyabb volt. Azonos időszakokban 17,17,5,21 gyermek született évenként. Táblázatunkból kiolvasható, hogy Szendehelyen mind a három időszakban a született gyermekek közül a fiúk száma volt a több. Berkenyén is - a 18. század második felének kivételével - a fiú gyermekek száma volt a magasabb. 2 Ikrek száma A szendehelyi anyakönyvekben is gemelli, majd 1869-től ikrek, kettős szóval jelölték az ikrek születését. Az ikrek száma, nemenkénti összetétele az alábi volt: Év Fiú-fiú Leány-leány Fiú-leány 1754-1800 8 5 12 1801-1850 6 6 11 1851-1900 11 5 15 163 Leány összes 378 800 655 1397 772 1552