Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)

Történelem - Oborni Teréz: Nógrád vármegye népoktatása 1770-1771 között

követve közöljük abban a reményben, hogy számot tarthatnak a megye története iránt érdeklődő olvasók és helytörténészek érdeklődésére. Bár a helyartótanácsi leirat pontosan megjelölte, hogy milyen adatokat kell tartalmazniuk az összeírásoknak, a Nógrád vármegyei járási szolgabírók nem tartották be pontosan az utasítást, amint az kiviláglik az összeírások közlésénél feltüntetett hiányos részadatokból. Nógrád vármegye sajátos helyet foglalt el az iskolák felekezetenkénti megoszlása szempontjából a korabeli Magyarországon, mivel kiemelkedően nagy volt a lutheránus népiskolák száma. Erre már Fináczy Ernő is felhívta a figyelmet, aki Türóc mellett Nógrád vármegyét emelte ki, mint ahol a legtöbb lutheránus népiskola volt.

6 A vármegyében már a 17. század elejétől jelentős volt a protestáns, nagyobbrészt lutheránus lakosság. Lélekszámuk tovább növekedett, mivel a döntően magyar evangélikus főurak a 18. század elején jobbágytelkeikre főként szlovák nemzetiségű lutheránus parasztokat telepítettek be az északi vármegyékből. A megnövekedett létszámú lutheránus lakosság természetesen hamarosan létrehozta a maga falusi népiskoláit is. Gimnáziumuk pedig már a 17. század első évtizedétől volt Füleken. A megyében az egyik legkisebb lélekszámú vallásfelekezetnek, a reformátusoknak Losonc volt a központja. A vizsgált időszakban csak itt és Diósjenőn találhatunk református tanítót, ami azt jelzi, hogy csak ezeken a helyeken volt biztosítva a református hivők gyermekeinek felekezeti iskola, másutt valószínűleg a többségi felekezet iskoláiba jártak a református szülők gyermekei. Ha az összírások 1770. évi és 1772. évi sorozatát vizsgáljuk, mint amelyek a legbőségesebb adatokat szolgáltatják, a következő táblázatban összesíthetjük a tanítók felekezetenkénti megoszlását. Láthatjuk, hogy a jelzett években a vármegye 234 helységében összesen 190 tanító működött. Ebből 107, azaz a tanítóknak kb. 56%-a volt római katolikus, és 74 fő, azaz 39% volt evangélikus vallású. Mindezek a számítások csupán a két legnagyobb vallásfelekezet tanítóinak illetve népiskoláinak egymáshoz viszonyított arányát tükrözik, hiszen néhány helységnél nem volt eldönthető a tanító vallási hovatartozása, így ezeket az adatokat nem tudtam bevonni a számításba. Az is előfordult a Kékkői járásban lévő Felső-Esztergály és Alsó- Esztergály falvak esetében, hogy az egyik évben római katolikus volt a tanító, a másik évben lutheránus. Losoncon viszont egyszerre működött római katolikus és református, Bágyonban római katolikus és evangélikus tanító. Nincs saját tanítója 48 helységnek, általában azért mert fflia lévén, az anyaegyház tanítója tölti be ezt a tisztséget, vagy - mint ahogyan igen gyakran írják az összeírok - kis falu lévén nincs lehetőség tanító tartására. A NÓGRÁD MEGYEI TANÍTÓK FELEKEZETENKÉNTI MEGOSZLÁSA 1770-1772 Járás Róm. katolikus Evangélikus Református Ortodox Nem dönthető el Nincs saját tanítója összes helység Szécsényi 42 9 3 20 71 Kékkői 41 13 1 57 Losonci 8 36 1 4 46 Füleki 16 16 1 3 24 60 Összes tanító a vármegyében 107 74 2 1 6 48 ^^ Összes tanító a vármegyében 190