A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)

Tanulmányok - Á. Varga László: Vállalkozások a vasiparban (Heves vármegyei kisvállalkozások az öntőiparban az államosításig)

FELHASZNÁLT IRODALOM Berend Iván—Ránki György: Magyarország gyáripara az imperializmus első világháború előtti időszakában. 1900—1914. Bp. 1955. Berend T. Iván—Ránki György: Magyarország gazdasága az első világháború után. 1919—1929. Bp. 1966. Csiffári Gergely: Az egercsehi szénbányák története. 1901—1976. Eger. 1977.98. p. (Tanulmányok Heves megye történetéből 3. Szerk.: Kovács Béla.) Csóka János: Az egri dohánygyár 60 éve. (1895—1935). In.: Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. Eger, 1958. 375—397. p. Döbrentei Gábor: Gróf Andrássy György úr vasgyára Dernőn, Torna vmegyében. In: Hetilap. Kiadja az Ipartestület. Pest, 1845. október 28. 61. sz. Az Egri Vasöntöde 70 éves fennállásának rövid története, Eger, 1982. (Kézirat). Az első magyarországi népszámlálás (1784—1787). Szerk.: Dányi Dezső és Dávid Zoltán, Bp. 1960. 390. p. Az 1941. évi népszámlálás 4. Demográfiai és foglalkozási adatok törvényhatóságok szerint. Bp. 1979. (Történeti Statisztikai Kötetek.) Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, melyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leíratik. I—

IV. k. Pest, 1851. Gömör—Kishont vármegye. Bp. é. n. Magyarország vármegyéi és városai. Szerk.: Borovszky Samu. Gyáripari címtár 1946. Szerkeszti: Központi Statisztikai Hivatal. Bp. é. n. Hanák Péter: Az üzemtörténet kutatásának problémái. Századok. 1968. 102. évf. 915—946. p. Heves vármegyei ismertető adattár: Felelős szerkesztő: dr. Ladányi Miksa. Bp. 1936. Magyar városok és vármegyék monográfiája. XX. kötet. A magyar korona országainak helységnévtára. Bp. 1873. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 2. kötet. A magyar korona országainak 1900. évi népszámlálása. Második rész. A népesség foglalkozása községenként. Bp. 1904. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 12. kötet. A magyar korona országainak 1900. évi népszámlálása. Ötödik rész. A népesség foglalkozásának némely részletei és a vállalati statisztika. Bp. 1906. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 48. kötet. A magyar korona országainak 1910. évi népszámlálása. Második rész.A népesség foglalkozása és a nagyipari vállalatok községenként. Bp. 1913. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 86. kötet. Az 1930. évi népszámlálás II. rész. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok. Bp. 1934. Majzik Viktor Heves vármegye alispánjának jelentése Heves vármegye 1912. évi állapotjáról. Eger, 1913. Mérei Gyula: Magyar iparfejlődés 1790—1848. Bp. 1951. Miskolc és Borsod—Gömör—Kishont egyelőre egyesített vármegyebeli községek. Magyar városok monográfiája. V. kötet. Szerk.: dr. Ladányi Miksa. Bp. 1929. Nagy József: Eger története. Bp. 1978. Nógrád megye története 2. kötet. 1849—1919. Salgótarján, 1969. Ránki György: A kisipar szerepe a magyar kapitalista fejlődésben. In: Berend T. Iván—Ránki György: Gazdaság és társadalom. Tanulmányok hazánk és Kelet-Európa XIX—

XX. századi történetéből. Bp. 1974. 176—219. p. Salgótarján története. Szerk.: Szabó Béla. Salgótarján, 1972. Szabolcsvármegye fejlődése és kortörténete. I. rész. Nyíregyháza megyei város. Szerk.: Háger László. Bp. 1929. Szendrei János: Miskolc város története. 1800—1910. Negyedik kötet. Miskolc. 1911. Szmercsányi Miklós: Eger és környéke részletes kalauza. Bp. 1925. 65. p. Hirdetés. Az üzemtörténetírás kérdései. Elméleti és módszertani tanulmányok. Szerk.: Incze Miklós. Bp. 1979. 320. p. JEGYZETEK 1. Megállapításunkat alátámasztja Hanák Péter 1968-as dolgozata végén közölt bibliográfia is. Hanák Péter: Az üzemtörténet kutatásának problémái. Századok. 1968. 915—-940. p. 2. Ránki György: A kisipar szerepe a magyar kapitalista fejlődésben. In: Berend T. Iván—Ránki György: Gazdaság és társadalom. Tanulmányok hazánk és Kelet-Európa XIX—XX. századi történetéből. Bp. 1974. 176—219. p. 3. Uo. 177. és 214. p. 4. Csóka János: Az egri dohánygyár 60 éve (1895—1955). In: Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. Eger, 1958. 375—397. p., illetve Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története. 1901—1976. Eger, 1977. 98. p. 5. Lásd például legújabban a Nógrádi Történeti Évkönyv 1989. számában Szvircsek Ferenc tanulmányát. Szvircsek Ferenc: Elfelejtett üveghuták. In: Nógrádi Történeti Évkönyv 1989. Belitzky János emlékének liszteletére. Salgótarján. 1989. 159—174. p. 6. A felhasznált levéltári irategyüttesek pontos lelőhelyére nem itt, hanem a dolgozat megfelelő helyein hivatkozunk. 7. A cégbírósági anyag felhasználhatóságának elemzését a részvénytársasági formában működő Heves vármegyei öntödék történetének feldolgozásakor kívánjuk elvégezni. 8. A fejezet megírásához az 1900-as, az 1930-as és az 1941-es népszámlálások köteteit használtuk fel. (Magyar Statisztikai Közlemények 2. és 86. kötet, illetve az 1941. évi népszámlálás 4. kötet). Az 1941. évi ipari kereskedőkből levontuk a házi- és népipar, valamint a vándoripar által foglalkoztatottak számát; a segédszemélyzet közé soroltuk viszont a segítő családtagokat. Ezáltal az 1941. évi számsorok összehasonlíthatókká váltak az 1900-as adatokkal. 9. HML. EvT. ir. 6.443/1921. alsz. 429/1921. iksz. Nem új üzem alapításáról van szó, mivel 5. elődjük Hering József 1721-ben kezdte meg iparostevékenységét a városban. Utódai 1790-ben nemességet szereztek, nagyapjuk pedig mint állatorvos vett részt a szabadságharcban. (Mv. és vm. XX. kötet 504. p.) 10. HML. EvP. ir. 504/1938. alsz. 11. Miskolc város története. 1800—1910. Negyedik kötet. írta: dr. Szendrei János. Miskolcz, 1911.746—748., illetve Mv. és vm. V. kötet. 412— 414. és 535. p.; továbbá Salgótarján története. Szerk.: Szabó Béla. Salgótarján, 1972. 106—107. p. 12. Lásd a 14. sz. jegyzetet. 13. HML. A gyöngyösi járás községeinek az ,A—

ß—

С—D" Iparlajstroma. A „C" Iparlajstromban az 1/1908. és a 3/1908., az ,A" Iparlajstromban pedig a 13/1908. és a 36/1908. tétel alatt vezették be Fehér iparát. A két iparlajstromban minden adat megegyezik, a tulajdonos nevét tartalmazó rovat kivételével. A „C" Iparlajstromban ugyanis egyedül csak Fehér Sándor, az ,A" Iparlajstromban viszont „Fehér és társa" szerepel tulajdonosként. 14. HML. EvT. ir. 2.297/1912. alsz. 3.599/1912. iksz. Eredetileg Stecz nem Egerben, Heves megye székhelyén, hanem a szintén Heves megyei Füzesabonyban kívánta felépíteni vasöntödéjét, mivel ezen utóbbi helyzeti energiája jóval nagyobb lehetőségekkel kecsegtetett. Itt csatlakozott ugyanis a Budapestet Miskolcon át Kassával összekötő köz- és vasútba a Debrecenből és Egerből induló vaspálya és közforgalmú út. Ez pedig a vasöntvények távolabbi vidékre való eljuttatásában óriási előnyt, többek között önköltségcsökkentő tényezőt is jelenthetett volna. Viszont magának Füzesabonynak 1910-ben csak 5372 lakosa volt, melyből a tulajdonképpeni iparral 152, ezen belül a vas-, fém- és gépiparral 25 fő foglalkozott. Ezzel 236 '