A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)

Tanulmányok - Á. Varga László: Vállalkozások a vasiparban (Heves vármegyei kisvállalkozások az öntőiparban az államosításig)

szemben Eger ugyanekkor 28 052 főt számláló népességgel, s számottevő kisiparral rendelkezett: 3531-en űzték a tulajdonképpeni ipart, s ebből 370 fő dolgozott a vas-, fém-, és gépiparban. Vagyis a helybeni értékesítés feltételei jóval kedvezőbbek voltak. Stecznek tehát döntenie kellett az előnyösebb szállítási lehetőségeket nyújtó Füzesabony és a nagyobb helybeni felvevőpiacot biztosító Eger között. Az utóbbi település melletti döntését segíthette a Hering testvérek invitálása is, akiknek Stecz letelepülése a távolról való öntvényszállítás költségét megszüntethette volna. (S. I. visszaemlékezése: továbbá MSK. Új sorozat. 48. k. 366., 368,. 374., és 377. p.) Egyébként a Stecz által említett 15—20 fős alkalmazotti létszámot csak 1938-ban érte el először az üzem. 15. Az Irsay vasöntő cég (teljes nevén: „lrsay és Társa Vasöntöde és Gépgyár" ) alapjait 1889-ben két mecenzéfi, Abaúj vármegye cserháti járásból származó lakos, Göbl és Wagner rakta le. 1899-ben Irsay Gusztáv és bátyja Károly vette át az üzemet, majd tízévi együttműködés után a báty a társas üzletből kivált, de a cég neve továbbra is változatlan maradt. (Szabolcsvármegye fejlődése és kortörténete. I. rész. Nyíregyháza megyei város. Szerk.: Háger László Bp. 1929. 198. p.) 16. Lásd a 14. sz. jegyzetet. Stecz egri letelepedési hajlandóságáról az Eger с lap is tudósított „Új ipartelep" című cikkében: „Stecz József nyíregyházi iparos vasöntő-ipartelepet óhajt felállítani Egerben és erre a célra a vasúti állomás közelében 300 négyszögöl területre engedélyt kér. A közgyűlés évi 200 koronáért, vagy annál olcsóbban is hajlandó a bérletre és megbízta a városi tanácsot az ügy lebonyolításával." (Eger, 1912. 27. szám. április 3. 2. p.) 17. NML. EvT. ir. 2.297/1912. alsz. 5.434/1912. iksz. 18. HML. EvT. ir. 2.297/1912. alsz. 6.259/1912. iksz. 19. HML. EvMH. ir. 630/1912. iksz. 20. HML. EvT. ir. 3405/1912. alsz. 8.621/1912. iksz. 21. HML: EvT. ir. 5.092/1912. alsz. 11.779/1912. iksz. 22. Ifj. Kakas István 1889-ben született Nyíregyházán. Munkakönyvét 1912. április 26-án állították ki a tanoncvizsgát bizonyító okmányok alapján. (SZSZML. Nyíregyháza és vidéke Ipartestület iratai; Munkakönyvlajstrom 1885—1914. 35/1912. folyószám; valamint uo.: Iparossegédek beés kijelentési naplója 191

1. VI: 1-től — 1920. XI. l-ig. 168. törzsszám.) 23. Sajnos ifj. Kakas István családi viszonyairól keveset sikerült megtudnunk, annyit viszont megállapítottunk, hogy édesapjának Nyíregyházán a Mező utca 13. szám alatti félportás telken, annak is a Pacsirta utca felőli részén egy szoba-konyhás, spájzos és tornácos háza volt, amelyet 1908-ban úgy alakította át, hogy az akkori avult nádtetőt lebontotta, a meglevő ócska falat 3 sor vályoggal megemeltette, s a szükséghez mérten helyenként téglával aláfalaztatta. Az épület végébe pedig egy 4x4 méteres istállót építtetett. Új fedőanyagul pléhet, vagy csarepet szándékozott alkalmazni. (SZSZML. NyvT. ir. IV. 115/1908. alsz.) 24. SZSZML. NyvT. ir. 13.655/1911. sz. iktatókönyvi bejegyzés. 25. Az 1912. május 4-i keltezésű építési tervrajz megadja a méretarányt is, s ez alapján a telek nagysága, amely a vázrajzon szintén fel lelt tüntetve, minden további nélkül kiszámítható. 26. A Kertész utcai lakás tenyéré utal az Eger város Mérnöki Hivatalában 1912. május 6-án felvett jegyzőkönyv is. Ebben Stecz József mint Kertész utca 121. sz. alatti lakos kérte az építési engedély megadásához a helyszíni szemlét. Özv. Valentinyi Károlyné, szül. Stecz Irén is úgy emlékszik, hogy édesapja a Kertész utcában bérelt lakást, majd pár hónap után költöztek csak át az Újsor utcába — szintén bérleménybe —, hogy a műhelyhez közelebb legyenek. (HML. EvT. ir. 3.405/1912. alsz., 7.841/1912. iksz.; illetve S. I. visszaemlékezése.) 27. Lásd a 19. sz. jegyzetet. 28. HML. EvT. ir 3.405/1912. alsz., 7.841/1912. iksz. 29. Lásd a 20. sz. jegyzetet. 30. HML. EvT. ir. 3.405/1912. alsz., 10.420/1912. iksz. 31. HML. „E" Iparlajstrom az egri egyéb iparosokról 1897—1917. 15/1912. folyószám; továbbáHML. „C" Iparlajstrom agyárosokról. 1/1912. folyószám. Az „£" Iparlajstromban „Stecz József és Társa" (SteczJózsefes Kakas István), a „C" Iparlajstromban pedig csak ., Stecz József és Kakas István" bejegyzés szerepel. 1912-ben az alispáni jelentés is a telepengedélyt nyert üzemek között tüntette fel Stecz József és Kakas István vasöntödéjét. (Majzik Viktor Hevesvármegye alispánjának jelentése Hevesvármegye 1912-ik évi állapotjáról. Eger, 1913. 73—74. p.) 32. HML. EvT. ir. 5.092/1912. alsz., 11.779/1912. iksz. 33. Az első magyarországi népszámlálás (1784—1787). Szerk.: Dányi Dezső és Dávid Zoltán. Bp. 1960. 368. p.; Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leíratik. I. k. Pest, 1851.255. p.; A magyar korona országainak helységnévtára. Bp. 1873. 269. p.; Magyarország vármegyéi és városai. Szerk.: Borovszky Samu. Bp. é. n. Gömör-Kishont vármegye. 41. p. 34. 1 láb = 0,31608 m. Tehát a 28 lábnyi olvasztókemence 8,85 m magas volt. 35. Hetilap. Kiadja az Ipartestület. Pest, 1845. október 28. 61. szám. Döbrentei Gábor cikke „Gróf Andrássy György úr vasgyára Deinen, Torna vmegyében." Idézi Mérei Gyula is a Magyar iparfejlődés 1790—1848. Bp. 1951. с munkája 207., 267. és 327—329. lapján. 36. A család által összeállított származási tábla szerint id. Stecz József társadalmi státusa „vasöntő zsellér". (Dl V. Luk. Özv. Stecz Arpádnétól származó rendezetlen családi iratok.) 37. Mérei Gyula id. műve 388. p. 38. HML. EvP. ir. 3.521/1935. alsz., 9.919/1935. iksz. Stecz József illetőségi ügye. 39. Id. Stecz József Rab Máriát ezek szerint az 1860-as évek második felében vezethette oltár elé. Egyébként Rab Mária 1847. április 20-án született ugyancsak Dernőn és 1936. október 30-án Egerben halt meg. Anyja Mikó Katalin, apja Rab Imre volt. (Lásd a 36. sz. jegyzetet; illetve HML. Áampgy. Eger város halotti anyakönyve: 427/1936. folyószám.) 40. S.I. visszaemlékezése; továbbá HML EvT. ir. 6.288/1922. alsz., 15.550. és 17.291/1922. iksz. A lakóház az Újsor utcában, testvére szomszédságában épült fel, s szobából, konyhából és pincéből állt. (HML. EvMH. ir. 321/1922. iksz.) 41. HML. EvAh. ir. Makiári I. negyed adófőkönyve 1924. 7154. folyószám; illetve S. I. visszaemlékezése. 42. HML. EvT. ir. 6.288/1922. alsz.; valamint HML: Áampgy. Eger város halotti anyakönyve; 303/1946. folyószám. 43. S. I. visszaemlékezése. 44. Uo.; valamint SZSZML. NyvT. ir. XX. 309/1905. alsz., továbbá SZSZML. Áampgy. Nyíregyháza város halotti anyakönyve: 706/1910. folyószám. 45. S. I. visszaemlékezése. 46. Mv. és mv. XX. kötet 618. p. 47. S. I. visszaemlékezése. 48. BAZML. Fampgy. Alsó-miskolci római katolikus egyház házasultak anyakönyve. 8/1895. folyószám. A feleség apja Szabó Ignác kovács Hevesvezekényben 1837. augusztus 5-én; anyja Szelenszki Anna háztartásbeli Kaiban 1845. augusztus 7-én született. (A feleség szüleinek adataira lásd a Stecz család által összeállított származási táblát.) 49. BAZML. Fampgy. Alsó-miskolci római katolikus egyház születési anyakönyve: 104/1895. folyószám. A születés ideje 1895. április 24. Ekkor már a szülők lakhelye Miskolc, Szeles u. 95. 50. MSK. Us. 2. kötet 966—1010. p. 51. Amikor 9 évesen 1906. május 22-én Nyíregyházán meghalt agykéreglobban, születési helyként Kolozsvárt tüntették fel. (SZSZML. Áampgy. Nyíregyháza város halotti anyakönyve: 470/1906 folyószám.) 52. HML. Áampgy. Szilvásvárad házassági anyakönyve: 6/1939. folyószám. Ebben Stecz Árpád születési helyeként Kolozsvár, idejeként pedig 1899. július 30. szerepel. 237