A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)

Tanulmányok - Zólyomi József: Egy Nógrád megyei német település (Berkenye) az anyakönyvek tükrében (1719–1900)

XVI. KÖTET A NOGRAD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1990 NÉPRAJZ ETHNOGRAPHIE Zólyomi József Egy Nógrád megyei német település (Berkenye) az anyakönyvek tükrében Egy település történetének bemutatásánál nem nélkülözhetjük az anyakönyvekben őrzött adatok feldolgozását. Az utóbbi időben egyre több tanulmány készült, amelyek az anyakönyvek adatainak felhasználásával igyekeztek egy-egy korszak társadalmának összetételét, mozgását, szokásainak egyes elemeit hűen megrajzolni.' Az anyakönyvekből megállapítható a település benépesítésének üteme, a törzsökös családok kialakulásának, folyamatos jelenlétének rendje, a rokonsági kapcsolatok kiépülésének gyakorlata. Összeállítható a családok leszármazási táblázata, az egy házban lakó családok száma és összetétele, a társadalmi rétegződés folyamata. Ez utóbbinál a gazdasági összeírásokat nem mellőzhetjük, hiszen a foglalkozásként megjelölt földész gazdát és a csekély szőlőterülettel rendelkező zsellért is jelölhet. A születési anyakönyvek adatgyűjteményéből, táblázatokat állíthatunk össze, a született gyermekek számáról, nemenkénti megoszlásáról, megtudhatjuk, hogy egy családba hány gyermek született. Kiolvasható a névadás szokásának gyakorlata, a keresztszülők száma. A házassági anyakönyvek a megkötött házasságok számáról, az esküvő hónapjáról, napjáról adnak tájékoztatást. Megtudhatjuk, hogy hány éves korban házasodtak, helyből vagy más településről választottak férjet, illetve feleséget. A halotti anyakönyvek adatainak összegzése, a csecsemő- és gyermekhalandóságról, a felnőttek átlagos életkoráról, a halálozás okairól ad felvilágosítást. Tanulmányunkban a három anyakönyv (születési, házassági, halotti) fentebb vázolt gazdag adatgyűjteményéből csupán a születésre, a névadás szokására, a házasságra és halottakra vonatkozó adatokat vizsgáljuk részletesen. Terjedelmi okok miatt nem közölhetjük a családok genealógiai táblázatait, a társadalmi rétegződés folyamatát, az egy házban lakó családok számát és összetételét. Nem foglalkozhatunk a törzsökös családok kialakulásának ütemével, a családoknak a vizsgált településen történő letelepedés, majd elköltözés időpontjainak rögzítésével stb. Dolgozatunkban a katolikus vallású, német telepítésű Berkenye község születési, házassági, halotti adatait elemezzük, a betelepítéstől, 1718-tól, a XIX. század végéig, vagyis 1900. december 31-ig. A kutatási határidőt azért zártuk be a múlt század végével, mert a gazdasági körülmények hatására, a társadalom egyre erőteljesebben kezdett átalakulni. Kiszélesedtek házassági kapcsolataik, sokan elköltöztek a faluból, idegenek telepedtek közéjük. Fellazultak a rokoni kapcsolatok, megváltoztak a névadás szokásai, egyre kevesebb lett a születendő gyermekek száma stb. A környező települések hatása egyre jobban átalakította a falu társadalmát. Vizsgálatunk azért terjed csupán a XIX. század végéig, amikor a változás jelei még nem olyan erősek, a hagyományokhoz való ragaszkodás folyamata még legjobban érzékelhető. Néhány esetben, a jegyzetekben, a 75