A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)

Közlemények - Jakus Lajos: Sisa Pista az utolsó betyák a Cserhátban

— Megállj méltóságos uram — magában mondta Sisa Pista, — majd megismertetem én veled a betyár Sisa Pistát. Amikor a vendégek megebédeltek, azt vették észre, ott állt az ajtóban, a kulcsot megfor­dította. —- Ne próbáljon egyetlen ember se kimozdulni, hanem idegyűjjenek az asztalhoz, sor­ban. És ki a pénzt, ki az óráját, ki minden ékszerit, aranygyűrűt még azt is letette. Jaj, nagyon megijedtek, a gróf nagyon megszégyelte magát, háthogy olyan társaságba jöttek vadászatra, ahol éjszaka idején kirabolják őket és mozdulni sem lehetett. Hát kérem, vége lett a rablásnak Sisa elment isten hírivei, eltűnt, hazament. Az éksze­reket egy rakásra kirakta, bekötötte egy kendőbe, hogy le ne hullajtson egy gyufaszálat is. Reggel köszön a grófnak: — Jó reggelt méltóságos úr! — Ajjaj! Miért nem voltál te az éjszaka itten? Valami betyár kirabolt mindnyájunkat. Forgópisztoly volt nála és balta. — Én voltam az! — Te voltál? Nem is nézöl úgy ki. — Hát milyen ember volt? — Szép piros ember, pörge fekete bajusza, nagy kalapja, árvalányhaj mellette, szép ráncos gatya és sarkantyús csizma. — Hátha akarta látni gróf úr, hogy néztem ki és milyen betyárlegény voltam. Akkor a kendőt rátette az asztalra. — Tessék kérem. Voltak még ott a vendégek és mindegyiknek a gróf kiadta, mondotta, hogy az ő embere rabolta ki, az ő erdészlegénye, mert betyár volt valamikor, ő mondta neki, hogy szerette volna látni milyen volt. Most bemutatkozott. A gróf 500 pengő forintot adott neki a lagzira, mert akkor már vőlegyény jegyben járt. Mindhárom mondának adatközlője Sebján Mihály Ácsán, Pest megyében. Született 1884-ben. Már az apja „törzspásztor", annak bojtárja 13 éves koráig, majd juhász a Prónay-uradalomban, öregkorában ugyanott kanász. Sebján Mihály volt az utolsó dudás a Galga mentén. Dudája a penci Falumúzeumba került, melyet 1964. márc. 14-én szólal­tatott meg utoljára. Ugyanakkor mondotta magnóra a három hagyományt Sisa Pistáról, melyet egy 87 éves Nógrádbercelen élt juhásztól hallott. 4. Sisa Pista visszaadja az aranyórát Gróf Berchtold nagyoroszi földbirtokos megfogadta erdőőrnek Sisát. A gróf lányát feleségül kéri Szokolyi Alajos bernecebaráti „orvos". Apja nem akarja a házasságot, megbízza Sisát, hogy vadászat alkalmával tegye el láb alól Szokolyit. Egy aranyórát is ad érte. Sisa nem hajlandó megtenni, visszaviszi az aranyórát. A fiatalok egybekelnek. Adatközlő egy bernecebaráti idősebb férfi Benkó István sírjánál (1986. szept.) Berch­told gróf Nagyorosziban a Stahrenberg családról öröklött földbirtok ura Benkó Sisát valóban alkalmazta kerülőnek. Szokoly Alajos 62 évet élt, meghalt 1932-ben, felesége mellette nyugvó Berchtold Charlotte grófnő élt 75 évet. A rangon aluli házasság tipikus példája a Sisa megvesztegetési kísérletével s a becsület útjára történt visszatérésével kapcsolódik össze. 5. Sisa Pista megpatkolt gombostűvel egy asszonyt Az asszony ment az erdőn és találkozott Sisa Pistával, de nem tudta hogy ő az. Mondta neki, hogy fél az erdőn keresztül menni, mert nagyon fél, hogy nem-e jön az a rossz Sisa Pista vele szemben. Aztán mondta neki az ember (Sisa Pista) hogy hozzon neki a bótbul 10 krajcáréit gombostűt. Mikor visszajött, megvárta és a hozott gombostűvel megpatkolta az asszonyt. Sisa Pista ha látta valakiről, hogy szegény ember, parasztember, vagy keresztényember, akkor nem bántotta, csak a szidokat bántotta. Sisa Pista öregkorában erdőkerülő, meg vadőr lett Drégelyen, ott is házasodott meg, meg ott is halt meg. Én még a 900-as években láttam Drégelyen az intéző lakása előtt. 352

Next

/
Thumbnails
Contents