A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)

Közlemények - Balogh Zoltán: Mozaik Salgótarján rt. város kereskedésének történetéhez

folyton civakodó Kivovics Bernátné és Weisz Lázárné zöldségárusokat külön kellett választani, mert civakodásuk közben inzultálták szomszédaikat, az „illemet legnagyobb mértékben sértő kifejezésekkel élnek" s maholnap tisztességes nő, de még férfi is kerülni kénytelen, hogy közelükbe jusson.

9 Az új ipari és bányásztelepüléseken, főként a kezdeti időszakban különleges szerepet töltöttek be a munkások szükségleteinek ellátásában az élelemraktárak vagy élelmezési üzletek, az ún. magazinok. Az 1854. évi bányatörvény 131. §-ának g./pontja értelmében a bányatulajdonos jogosult volt, hogy munkásait élelmiszerekkel ellássa, s e célból élelemtárakat állítson fel. Lehetősége volt a bányavállalkozónak azonban arra is, hogy saját bányatelepén nyíltan iparszerű nyereségre törekvéssel élelmi és más használati cikkek eladásával is foglalkozzék. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. 1871-ben nyitotta élelem- és anyagraktárát. Amint azt Belitzky János kutatásaiból tudjuk — kezdetben a társaságnak kiterjedt kapcsolatai voltak a monarchiabeli, sőt azon kívüli cégekkel is. Innen szereztél« be a szükséges élelmiszereket, textíliákat, italokat és más fontos eszközöket is. 1874-ben a hamburgi Friedrich Müller cégtől 20 q „Santos No 1 " jelzésű kávét, a bécsi sör főlerakattól 7000 üveg tescheni Lagerbiert, 1876-ban egyenruhát J. N. Janke Sohn pribrami cégtől rendeltek. A másik nagyvállalat, a Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű salgótarjáni gyára új élelemtára 1890-ben épült élelmezési üzlettel, italméréssel, a kezelő lakásával és a munkásság számára egy kis étkezőszobával. Első élelmezési üzletének alapítását nem tudjuk pontosan datálni, de valószínű, hogy az üzem beindítása után nem sokkal létesíthették. Az élelmezési üzleteknek feladatuk szerint „a társulati tisztviselőket és a munkásokat... élelmi és egyéb nélkülözhetetlen fogyasztási, nevezetesen ruházati és háztartási cikkekkel... mérsékelt haszon mellett... jutányos áron" kellett ellátniuk. Az üzletekben — a saját szükségleteiket fedező mértékig — csak a vállalat alkalmazottai vásárolhattak. A hitel összege — amit külön könyvecskébe jegyeztek be — a fizetés 2/3-át nem haladhatta meg. A nagyvállalatok üzletei mellett a századfordulóra kiépültek az újonnan keletkezett üzemek élelmezési raktárai is, amelyekben élelmiszert — és mint láttuk — ruházati és más használati pikkeket is tároltak.

10 Megkockáztathatjuk talán azt a feltevést, hogy a szakkereskedelem kiépülése éppen ezért vette a textilkereskedelemmel, s nem az élelmiszer-kereskedelemmel kezdetét. A magazinokban a munkások a századfordulóig a munkabérük egy részeként kapott élelem-, ital-, tüzelőutalványokkal (ún.„Jancsi bankók") vásárolhattak, a boltban pedig a hétközben hitelre vásárolt értékcikkek árát fizetéskor levonták a bérből. A hitel nyilvántartására szolgált az ún. bevásárlási könyv, amely tételenként tüntette fel a vásárlás összegét. A vállalati kereskedelem a község iparosainak ék kereskedőinek ellenszenvét váltotta ki, és a századfordulón valóságos mozgalom indult meg az SKB Rt. ellen, amely kötelezte munkásait, hogy mindenféle szükségleteiket (ruházat, élelem, bútor, sőt még gyerekjáték is) műhelyéből és raktárából, italt pedig kocsmáiból vásároljon. A természetbeni és utalványokkal való bérfizetés betiltását követelte, mind a mezőgazdaságban, mind az iparban és egyéb foglalkozási ágakban az MSZDP 1903. június 13—14-én tartott X. kongresszusa. A magazinok és a hitelkönyvek rendszerét 1948-tól a bányavidékeken az üzemi munkások ellátására szervezett Csille Rt. váltotta fel.

11 A szaküzletek megjelenése Az 1922 elején várossá nyilvánított Salgótarjánnak már közvetlenül várossá válása után szembe kellett néznie múltjával, megoldani a legégetőbb problémákat (Pécskő-patak befedése, utcarendezés, utcák burkolása). E nélkül városi fejlődésről nem lehetett szó. A városrendezési feladatok mellett legalább olyan fontos volt a társadalmi rendezetlenség megszüntetése. írásunkban ennek egyik, a társadalom egészére mélyen kiható összetevőjének, a kereskedelem forradalmak után kialakult anarchiája felszámolását követelő mozgalom néhány dokumentumát mutatjuk be. 314