A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)

Közlemények - Szvircsek Ferenc: Törzsgárda létrehozására irányuló kísérletek a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. munkáspolitikájában

A munkán kívüli szórakozásra szánt időt a tisztviselők a bányakaszinóban tölthették el, míg a munkások számára a szeszes italok fogyasztásának lehetőségét a kaszinó épületének kocsmajellegű részében biztosították. Adataink szerint a sörfogyasztás fellendülése és elterjesztése a községben a bányatelepekhez hasonlóan a múlt század hetvenes éveiben történt. A bányai étkezőház 1873-ra készült el, amelyet hol „Speisehaus" hol „Wirtshaus" néven emlegettek és a kolónia társadalmi életének fontos tényezője lett. Az étkezőház és a többi telep kocsmái rendelései között találkozhatunk először osztrák és cseh sörgyáraktól igényelt sörfajták felsorolásával. '

6 A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. tisztviselőinek és munkásainak életében az egyházi ünnepek mellett a kifejezetten bányászünnepek: a minden év július 8-ra eső Prokop-nap és a december 4-re eső Borbála-nap voltak olyanok amelyeken munkaszünetre számíthattak. A két védőszent középkori eredetű, közülük a július 8-i Prokop-ünnep vált az SKB Rt.-nél központi jelentőségűvé. Neve nem szerepelt a 14 védőszent sorában, eredetét Nis városáig vezethetjük vissza, ahol a palesztinai első vértanú caesareai Procopius (Szent Prokop) teste a XI. században még a város egyik templomában feküdt. Bűne az volt, hogy a helytartó elé hurcolva nem mutatott be isten- és italáldozatot a császárnak. Helyette Homéroszt idézte: „Nem jó dolog, ha több úr van, egy úr legyen, egy király! " E mondatban politikai lázadást véltek felfedezni a mennyei királyra célozva. Vétkéért 12 vértanúval együtt lefejezték. Ünnepét az újgörög naptár július 8-ra teszi. A XIII. században a történeti irodalom alapján három csehországi védőszent: Vencel, Adalbert és Prokopius között is szerepelt a szent neve. A csehországi Szt. Prokopiust (+ 1053) egy 1204-ből való Szentek Élete с mű mint Csehország nemzeti patrónusai említi. Kezdetben remete életet élt, majd a sazavai bencés kolostor apátja lett. A középkorban mint apátot, a XVI. században mint püspököt, a barokkban mint remetét ábrázolták. Középkori attribútumai: apáti bot és könyv. A XVII—

XVIII. századtól legyőzött ördöggel, ostorral és esetleg menedéket kereső őzzel ábrázolták. (Ez utóbbi köthető legendájához.) Legismertebb szobra a prágai Károly hídon áll, F.M. Brokoff alkotása 1712-ből. A vértanú szent napján— július 8-án—a többségében csehországi származású illetve kultúrkörhöz tartozó munkások valószínűleg a cseh védőszentet ünnepelték.

17 Szt. Borbála mellett vidékünkön Szt. Prokop vagy Prokopius napját megünnepelték általában a július 4-ét követő vasárapon, mely napot a bányászok védőszentjének napjával azonosítottak.

18 Megyénkben sok helyütt „népszerűbb" volt mint Borbála. Ünnepnapján az öregek szerint, amit a forrásaink is megerősítenek, ingyen kapott minden bányász húst, kenyeret és bort. A többi ünnephez hasonlóan egyenruháját felvéve tisztikarral az élen vonultak a bányászok istentiszteletre, majd a délutáni mulatságra. Fontos szerepet töltött be a katonazenekarok mintájára megszervezett zenekar ezeken az ünnepségeken. A Prokopünnep jelentősége egyre inkább kidomborodott megyénkben, mert a bányaigazgatóság számára a közösségi szellem ápolásából adódó munkásfegyelmezési lehetőségeket is rejtett magában. Az 1885. évi május 29-én keltezett jelentésükben utaltak is rá, hogy ezen a napon szokták évente az új bányászdíszruhákat is kiadni. Prokop tiszteletét azonban a bányászok nagy része nem vallási eredetűnek tekintette, hanem bányatulajdonosként, az első szénkutatóként emlegették, aki a szenet felfedezte Salgótarján környékén (Kazár). Egyes bányavidéken szintén úgy vélekedtek, hogy Prokop volt a legelső bányász, aki leért a szénhez (Forgách-bányatelep, Nagybátony). Volt azután olyan kolónia is, ahol nemcsak a szén felfedezőjeként tartották számon, hanem egyenesen Borbála férjének tekintették (Somlyó-bányatelep). Ismeretes olyan változat is, hogy Prokopot Borbála beszélte rá az éj szakai munkára—mert igencsak kikapós asszony volt—

s azóta van éjszakai műszak a bányában (Nemti). Prokop napjának ünnepéből napjainkban már csak az akkor osztott cipó maradt fenn, összeolvadva a Borbála-napi emlékekkel, amikor is egyes helyeken még pénzt is kaptak a bányászok (Kazár).

19 A sújtólégrobbanás következtében a bányász, akit a tűzeső ellepett, nem talált magyarázatot a jelenségre, természetfeletti erők összefogására gondolhatott csak. A gyakori omlás, bányabeli robbanások ellen imádkozással próbált védekezni. Ezzel magyarázható a védő309