A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)

Tanulmányok - Hír János: A Mátra- és a Bükk-hegység fejlődéstörténeti vázlata a szarmata korszaktól a negyedidőszakig

Irodalom 1. ALFÖLDI L. et al ( 1975): Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához, M 34 XXXIII, Miskolc.—Magyar Állami Földtani Intézet, Bp., p. 1—277. 2. ANDREÁNSZKY G.—S KOVÁCS É. (1955): A hazai fiatalabb harmadidőszaki flórák tagolása és ökológiája. —Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve, XLIV., 1., p. 1—326. 3. BALLÁ Z.—HAVAS L. (1982): A mátrai eltolódás. — Földtani Közlöny, 112., 3., p. 197—207. 4. BALOGH K. (1964): A Bükk-hegység földtani képződményei. — Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve, XLVIII., 2., p. 1—553., Műszaki Könyvkiadó, Bp. 5. BARTHA F. (1978): A magyarországi pannon biofáciesei és a pannon tó kiédesedése. — Földtani Közlöny, 108., 3., p. 255—271. 6. CHOLNOKY J. (1927): A földfelszín formáinak ismerete (morfológia). — Egyetemi Nyomda, Bp., p. 1—296. 7. DANK V.—JÁMBOR Á. (1987): A magyarországi kunsági (pannóniai s. str.) emeletbeli képződmények általámos földtani jellegei. In: JÁMBOR Á. szerk. (1987): A magyarországi kunsági emeletbeli képződmények földtani jellemzése. — Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve, LXIX.,p. 9—18., Bp. 8. DE BRUIJN H.—MEULEN VAN DER A.—KATSIKATSOS G. (1980): The Mammals from the Lower Miocène of Aliveri (Island of Evia, Greece). Part 1. The Sciuridae. — Proc. Kon. Nederl. Akad. van Wet., 83., 3., p. 241—261., Amsterdam. 9. DE MULDER E.F.J.—PRUISSERS A.P.—ZWAAN H. ( 1983): Kwartairgeologie Van s' —Gravenhage.—MededelingenRijks Geol. Dienst., 37., 1., p. 12—43., s' — Gravenhage. 10. GAÁL I. (1943): Alsó pliocén emlősmaradványok Hatvanból. —Geol. Hung. Ser. Pal., 20., p. 1—120., Bp. 11. HAHN GY. et al (1984): Az Északi-középhegység előtéri negyedidőszaki képződmények vizsgálata. —kézirat, p. 1—114., MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Bp. 12. HÁMOR G. (1985): A nógrád-cserháti kutatási terület földtani viszonyai. — Geol. Hung. Ser. Geol., 22., p. 1—307., Bp. 13. HERMANN A. (1987): Origin, distribution and economic importance of the messinian gypsum in the mediterranean. — Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve, LXX., „8 th Congress of the Regional Comittee on Mediterranean Neogene Stratigraphy", p. 551—555., Bp. 14. HEVESI A. (1978): A Bükk szerkezet- és felszínfejlődésének vázlata. — Földrajzi Értesítő, 37., 2., p. 169—203, Bp. 15. HEVESI A. (1984): Karsztok kormeghatározásáról és mészkőhegységeink újharmadidőszak-végi, -jégkori arculatának megrajzolásában játszott szerepükről a Bükk-hegység példáján. — Földrajzi Értesítő, 33., 1—2., p„ 25—36., Bp. 16. HEVESI A. (1986 a): Gondolatok dr. Tóth Géza „A központi Bükk és geomorfológiai körzetei" с tanulmányáról. — Földrajzi Értesítő, 35., 3^., p., 375—386., Bp. 17. HEVESI A. (1986 b): A Bükk-hegység felszínfejlődése és karsztja. — Kandidátusi disszertáció, kézirat, p. 1—187., MTA Földrajztudományi Kutató Intézet., Bp. 18. HIR J. (1988): A bátonyterenyei (csengerházi) löszfeltárás faunavizsgálata. —Nógrád m. Múzeumok Évkönyve, 14., p. 429—441., Bp. 19. HIR J. (1989 a): Őslénytani adatok a Sajó-teraszok korának kérdéséhez. — Földrajzi Értesítő, 38., 1—2., p. 5—31., Bp. 20. HIR J. (1989b): Alsópleisztocén lejtőlösz előfordulása a Sajó-völgyben. — Földtani Közlöny, 118., p. 163—173., Bp. 21. HIR J. (1989 c): Puhatestű és aprógerinces leletek a visontai külfejtés löszrétegeiből. — Fólia Hist.-nat. Mus. Mátraensis, 13., p. 37—42., Gyöngyös. 22. HIR J. (1989 d): Dengelegi parányok. — Múzeumi Mozaik, 89/2., p. 63—66., Salgótarján. 23. JÁMBOR Á. (1971): A magyarországi szarmata. — Földtani Közlöny, 101., p. 103—106., Bp. 24. JÁMBOR Á. et al (1987): General characteristics of pannonian s. 1. deposits in Hungary. — Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve, LXX., p. 155—167., „8 th congress of the Regional Committee on mediterranean neogene stratigraphy", Bp. 25. KADIC O. (1952): A Kárpát-medence barlangjai. Magyarország, Csehszlovákia és Románia területén előforduló barlangok ismertetése. — kézirat, MÁFI adattár: 1575., Bp. 26. KEREKES J. (1936):A Tárkányi-öböl morfológiája. — Földrajzi Közlemények, 64., 6—7., p. 80—97. 27. KORDOS L. (1983):A bükki barlangok világa. — in: SÁNDOR A.: Kilátás a Kövekről, p. 139—175., Mezőgazdasági Kiadó, Bp. 28. KORDOS L. (1982): The Prehominid Locality of Rudabánya (Ne Hungary) and its Neighbourhood. A Palaeogeographic reconstruction. — Földtani Intézet Évi Jel. az 1980. évről, p. 395—406., Bp. 29. KORDOS L. (1987): Description and reconstruction of the skull of Rudapithecus hungaricus KRETZOI (Mammalia). — Annales Hist.-nat. Mus. Nat. Hung., 79., p., 77—88., Bp. 30. KRETZOI M. (1975): New Ramapithecines and Pliopithecus from the Lower Pliocène of Rudabánya (Ne Hungary). — Nature, 257., p. 578— 581., London. 31. KRETZOI M. ( 1983 a): Gerinces indexfajok felső neozói rétegtanunkban: Hipparion. — Földtani Intézet évi Jel. az 1981. évről, p. 513—521., Bp. 32. KRETZOI M. (1983 b): A Kárpát-medence felső neozoós rétegtanának korrelációs lehetőségei. — Földtani Intézet Évi Jel. az 1981. évről, p. 407-416., Bp. 33. KRETZOI M. (1983 c): Kontinenstörténet és biosztratigráfia a felső harmadkor és a negyedidőszak folyamán a Kárpát-medencében és korrelációi. — Földrajzi Közlemények, 31. (107.), 3^., p. 230—240., Bp. 34. KRETZOI M. (1985): The fauna and faunái age of Sümeg-gerinc. In: HAAS J. et al: Geology of the Sümeg Area. — Geol. Hung. Ser. Geol., 20., p. 225—234., Bp. 35. KRETZOI M. (1987): A Kárpát-medence pannóniai (S.L.) terresztrikus gerinces biokronológiája. In: JÁMBOR Á. szerk.: A magyarországi kunsági emeletbeli képződmények földtani jellemzése. — Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve, LXIX., p. 393—422., Bp. 36. KRETZOI M.—KROLOP E. (1972): Az Alföld harmadkorvégi és negyedkori rétegtana az őslénytani adatok alapján. — Földrajzi Értesítő, 21., 2—3., p. 133—158., Bp. 37. KRETZOI M.—PÁLFALVI I. (1969): Flóra- és gerinces maradványok a szurdokpüspöki kovaföldbánya rétegtani megismeréséhez. — Földtani Intézet Évi Jel. az 1967. évről, p. 273—280., Bp. 38. KRETZOI M.—PÉCSI M. ( 1982 a): A Pannóniai-medence pliocén és pleisztocén időszakának tagolása. — Földrajzi Közlemények, 30. ( 106.), 4., p. 300—325., Bp. 39. KRETZOI M.—PÉCSI M. (1982 b): Plipcene and Quaternary Chronostratigraphy and Continental Surface Development of the Pannonian Basin. — In: PÉCSI M. (ed.) Quaternary Studies inHungary, p. 11—42., MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Bp. 40. KRETZOI M. et al (1976): A rudabanyai alsó pannóniai prehominidás lelőhely flórája, faunája és rétegtani helyzete. —Földtani intézet Évi Jel. 1974-ről, p. 365—384., Bp. 41. KRETZOI M. et al (1982): Pliocène—Pleistocene Piedmont Corrélative Sediments inHungary (Based on Lithological, Geomorphological, Paleontological and Paleomagnetic Analyses of the Exposures in the Open-cast Mine at Gyöngyösvisonta. In: PÉCSI M. (ed.): Quaternary Studies in Hungary, p. 43—73., MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Bp. 274