A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)

Tanulmányok - Hír János: A Mátra- és a Bükk-hegység fejlődéstörténeti vázlata a szarmata korszaktól a negyedidőszakig

42. LÁNG S. (1955): A Mátra és a Börzsöny természeti földrajza. (Földrajzi Monográfiák). — Akadémiai Kiadó, p. 1—512., Bp. 43. LÁNG S. (1967): A Cserhát természeti földrajza. (Földrajzi Monográfiák). — Akadémiai Kiadó, Bp., p. 1—376. 44. LEÉL—ŐSSY S. (1984): A Börzsöny és a Cserhát domborzattípusai. — Földrajzi Értesítő, 33., 3., p. 207—218., Bp. 45. MEZŐSI G. (1983): A természeti környezet potenciáljainak minősítési elvei és azok Sajó Bódva közi alkalmazása. — Kanditátusi disszertáció, kézirat, p. 1—167., Szeged. 46. MEZŐSI G. (1984): A Sajó Bódva köz felszíni fejlődése. — Földrajzi Értesítő, 33., 3., p. 191—206., Bp. 47. MEZŐSI G. (1985): A természeti környezet potenciáljainak felmérése a Sajó Bódva köze példáján. — MTA Földrajztudományi Kutató intézet, „Elmélet—módszer—gyakorlat", 37., p. 1—216., Bp. 48. NEMERKÉNYI A. (1986): A Kárpátok vulkáni vonulatának távérzékelési módszerekkel végzett tűzhányó-felszínalaktani vizsgálata. — 34. (60)., 4., p., 305—323., Bp. 49. PÉCSI M. (1959): A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. (Földrajzi Monográfiák 3). — Akadémiai Kiadó, Bp., p. 1— 345. 50. PÉCSI M. (1961): Periglaciális talajfagy-jelenségek főbb típusai Magyarországon. — Földrajzi Közlemények, 10. (86.), 1., p. 1—24., Bp. 51. PÉCSI M. ( 1963): Hegylábi (Pediment) felszínek a magyarországi középhegységekben. — Földrajzi Közlemények, 11. (87.) 3., p. 195—212., Bp. 52. PÉCSI M. (1965): A Kárpát-medencebeli löszök, löszszerű üledékek típusai és litosztratigráfiai beosztásuk. — Földrajzi Közlemények, 13. (89.), p. 305—323, Bp. 53. PÉCSI M. (1967): A löszfeltárások üledékeinek genetikai osztályozása a Kárpát-medencében. — Földrajzi Értesítő., 18., 1., p. 1—18., Bp. 54. PÉCSI M. (1968) : A lejtőüledékek fő típusai. — Földrajzi Értesítő, 17., 1., p. 1—14., Bp. 55. PÉCSI M. (1975): A magyarországi löszszelvények litosztratigráfiai tagolása. — Földrajzi Közlemények, 23., 3—4., 217—223., Bp. 56. PÉCSI M. ( 1985): The Neogene Red Clays of the Carpathian Basin. In: KRETZOIM.—PÉCSI M. (Eds.) Problems of Neogene and Quaternary. -Akadémiai Kiadó, Bp., p. 89—98. 57. PÉCSI M. (1986): A valódi vörös agyag geomorfológiai helyzete és földtani kora a Kárpát-medencében. — Földrajzi Értesítő, 35., 3—4., p. 353—362., Bp. 58. PÉCSI M. (1988): Geomorfológiai szintek kora a magyar-középhegységben. — Földrajzi Közlemények, 36. (62.), 1—2., p. 21—41., Bp. 59. PÉCSI M.—MÁRTON P.—SCHWEITZER F.—HAHN GY. ( 1985): Absolute chronology of the Plie—Pleistocene alluvial séquence on the pediment of the Mátra Mountains. — In: KRETZOI M.

—PÉCSI M. (Eds.): Problems Of the Neogene and Quaternary, Akadémiai Kiadó, Bp., p. 109— 114. 60. PINCZÉS Z. (1968): A BUkk-hegység tönk- és pediment felszínei. — MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, természetföldrajzi dokumentáció, 7., p. 32—39., Bp. 61. PINCZÉS Z. ( 1977): Hazai középhegységek periglaciális planációs felszínei és üledékei. (A Bükk és a Tokaji-hegység példáján). — Földrajzi Közlemények, 25. (101.) 1—3., p. 29--15., Bp. 62. PINCZÉS Z. (1979): Középhegységeink magas övezetének periglaciális képződményei és üledékei. — kézirat, Nemzetközi Földrajzi Tud. Ülésszak, Pécs., p. 69—89. 63. PINCZÉS Z. (1986): Periglaciális formák és üledékek térbeli rendje egy vulkanikus hegy lejtőjén. — Földrajzi Értesítő, 35., 1—2., p. 28— 42., Bp. 64. RÓNAI A. ( 1961 ): Negyedkori képződmények tanulmányozása a Bódva—Hernád közén. — Földtani intézet Évi Jel. az 1957—58. évekről, p. 165—200., Bp. 65. RÓNAI A. (1985): Az Alföld negyedidőszaki földtana. — Geol. Hung. Ser. Geol., 21., p. 1^446., Bp. 66. SCHRÉTER Z. (1945): Uppony, Dédes, Nekézseny továbbá Putnok vidékének földtani viszonyai. — Földtani Intézet Évi Jel. az 1941—42. évekről, L., p. 161—196., Bp. 67. SCHRÉTER Z. (1959): Die geologischen Verhältnisse des Bükk-gebirges. — Karszt és Barlangkutatás, 1., 1., p. 7—36., Bp. 68. SCHRÉTER Z. (1964): A Bükk-hegység régi tömegének földtani és vízföldtani viszonyai. — Hidrológiai Közlöny, 34., 7—8., p., 287—294., Bp. 69. SCHEUER GY.—

SCHWEITZER F. (1983): A Gerecse és a Budai-hg. édesvízi mészkőösszletei és képződésüknek geomorfológiai és geokronológiai sajátosságai. — Kandidátusi Disszertáció, kézírat, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, p. 1—193., Bp. 70. SUMEGHY J. (1923): Felsőtárkány környékének harmadkori faunája. — Földtani Közlöny, 53., p. 97—99., 156—158., Bp. 71. SÜMEGHY J. (1924): Szarmatakorú csigafaunák a Mátra meg Bükk aljából. — Földtani Közlöny, 54., p. 59—64., 177—181., Bp. 72. SZABÓ J. (1978): A Cserehát felszínfejlődésének fő vonásai. — Földrajzi Közlemények, 26. (102)., 3., p. 246—268., Bp. 73. SZABÓ J. (1982): Felszínfejlődési, geomorfológiai és természeti tájpotenciál vizsgálatok a Csereháton. — Kandidátusi Disszertáció, KLTE Földrajzi Intézet, p. 1—192., Debrecen. 74. SZÁLAI I.—ZELENKAT. (1979): A Darnó-vonal jelentősége Észak-Magyarország szerkezetfejlődésében.—Általános földtani Szemle, 13., p. 7—21.,Bp. 75. SZATMÁRI P. (1971): A kvarchomokképződés feltételei és a magyarországi felsőpannon. In: A magyarországi pannonkori képződmények kutatásai. — Akadémiai Kiadó, p. 233—252., Bp. 76. SZÉKELY A. (1964): A Mátra természeti földrajza.— Földrajzi Közlemények, 88. (3.) p. 199—216., p. 77. SZÉKELY A. (1965): Pleistocene periglacial landseape sculpture in the Northeastern Hungárián Mountains. — Acta Geol. Hung., 8., p. 107. 123., Bp. 78. SZÉKELY A. (1969): A magyar-középhegyvidék periglaciális formái és üledékei. — Földrajzi Közlemények, 16. (93.), 3., p. 271—290., Bp. 79. SZÉKELY A.. (1973 a): Periglacial landforms and sédiments in the central part of the Hungárián Mountains. — Studia Geomorphologica Carpatho-Balcanica, 7., p. 53—65., Krakow. 80. SZÉKELY A. (1973 b): A magyar középhegyvidék negyedidőszaki formái és korrelativ üledékei. — Földrajzi Közlemények, 20. (97.), 2.,p. 185—203., Bp. 81. SZÉKELY A. (1977): Periglaciális domborzatátalakulás a magyarországi középhegységekben. — Földrajzi Közlemények, 25. (101.), 1—3., p. 46—59., Bp. 82. SZÉKELY A. (1985): A Sár-hegy kialakulása és felszíni formái. — Fólia Hist.-nat. Mus. Mátraensis, Suppl. 1., p. 7—38., Gyöngyös. 83. TÓTH G. (1983): A Bükk felszínfejlődése és a mai formakincse. In: SÁNDOR A.: Kilátás a Kövekről, p. 62—107., Mezőgazdasági Kiadó, B

P84. TÓTH G. (1984): A Központi-Bükk és geomorfológiai körzetei. — Földrajzi Értesítő, 33., 4., p. 333—345., Bp. 85. TÓTH G—FEJES P. (1984): Idősebb pliocén lepusztulási szint kimutatása a Bükkben. — Karszt és Barlang, 84., 2., p. 68—72., Bp. 86. VARGA GY. (1975): A Mátra hegység földtana. — Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve, 57., 1., p. 1—575., Bp. 87. VELITZELOS E.—

GREGOR H.J. (1987): Preliminary corrélation of oligocène to pleistocene phytostratigraphic units of the méditerranéen and the paratethys area. — Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve, 70., „8 th. Congr. of the Regional Committee on Mediterranean Neogene Stratigraphy, p. 79—83., Bp. 88. WAGNER M. (1979 a): Mollusc Fauna of the Paks Loess Profile. — Acta Geol. Hung., 22., 1—4. (Studies on Loess), p. 433—441., Bp. 89. WAGNER M. (1979 b): Mollusc Fauna of the Mende Loess Profile. — Acta Geol. Hung., 22., \—Ь. (Studies on Lœss), p. 397^01., Bp. 90. WAGNER M. (1979 с): Mollusc Fauna of the Dunakömlőd 1977/1 Borehole. — Acta Geol. Hung., 22., Х-Л. (Studies on Loess), p. 497— 499., Bp. 91. WEERD VAN DER A. ( 1979): Early Ruscinian Rodents and Lagomorphs (Mammalia) from the lignites near Ptolemais (Macedónia, Greece). — Proc. Kon. Nederl. van Wet., ser. В., 82., p. 127—155., Amsterdam. 275