A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)

Tanulmányok - Losonci Miklós: Réti Zoltán színes üzenete

Tóth Elemér: Réti Zoltán műtermében (Művészet 1981. október) Tóth Sándor: Édenen kívül (Új Ember 1981. október 11.) Losonci Miklós: Réti Zoltán hazai és külföldi bemutatkozásai (Népszava 1982. október 15.) Kerényi Ferenc: Arcképvázlat Réti Zoltánról (Ország Világ 1982. dec. 8.) „Réti Zoltán kiállítása" UNESCO hírlap. Tokió Kerényi Ferenc: Balassagyarmattól Tokióig. Arcképvázlat Réti Zoltánról (Ország Világ december 8. 1982.) Kelényi István: Palócföld Anteusza (Palócföld 1983/6) Losonci Miklós: Réti Zoltán forrása és küldetése (kiállítás a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban 1983, november) Tasnádi Attila: Réti Zoltán Tragédia-akvarelljei (Népszava 1983. december 28.) Pintér Emőke: Portré a 60 éves Réti Zoltánról (Parlandó 1984/3) Végvári Lajos: Réti Zoltán sátoraljaújhelyi kiállítása (Katalógus-előszó 1986. április) Bárányi Judit: Akvarellek Nógrádból (Ország Világ 1986/5) Kerényi Ferenc— Pogány Ö. Gábor: Réti Zoltán akvarelljei Madách Imre „Az ember tragédiája" című művéhez (1987) Tóth Elemér: Akvarellek Madách Imre Mózes című művéhez (Nógrád 1987. augusztus 31.) Tasnádi Attila: Réti Zoltán illusztrációi Madách Mózeséhez (Népszava 1988. március 4.) RÉTI ZOLTÁN MEGJELENT ÍRÁSMŰVEI Réti Zoltán: A reformkor muzsikusa (Muzsika 1973/5) Réti Zoltán: Rózsavölgyi Márk (Zeneműkiadó Buudapest 1975.) Rózsavölgyi Márk (Bónis Ferenc előszavával, Zeneműkiadó 1975.) Földközelben — rajzalbum (Balassagyarmat, Járási Hivatal 1981.) „... lelkem felfelé tör" Réti Zoltán akvarelljei Madách Imre: Az ember tragédiája с művéhez (Balassagyarmat 1983.) Réti Zoltán: Váci Mihály-levelek (Palócföld 1984/6) RESÜMEE Miklós Losonci: Die bunte Botschaft von Zoltán Réti Zoltán Réti ist im Jahre 1923. in Nagyoroszi geboren. Seine geistige Heimat ist das Komitat Nógrád. Obwohl er von Beruf Musikpädagoge ist, und viele Jahre in der Musikchule Márk Rózsavölgyi in Balassagyarmat als Direktor, aber als auch Chorregent arbeitete, und er auch als Schriftssteiler tätig war, ist seine Hauptkunstgattung, sein Hauptausdrucksmittel die Malerei. Er stellte sich auf vielen selb stständigen Ausstellungen nicht nur in den ungarischen Städten, sondern auch in London und Tokio vor. Sein Motivsystem bilden die Landschaft und die Menschen des Komitats Nógrád, das Fest des Gebirges Börzsöny, die Hügelabhängen des Cserháts und die menschlichen Zeremoien, die in Jahreszeiten zufließen, die Landarbeit, die tausend andächtigen Bewegungen, die tausend Tätigkeiten: die Märkte, Hochzeiten, Gesänge, die Mahd., das Hirtenleben. Er analysiert die visuellen Meldungen des Lebens, erfaßt sie so zusammer, daß er ihnen die Vertraulichkeit seiner Gefühle, seine anteilnahmsvollen Resignationen beifügt. Er ist ein außerordentlich produktiver, die Farben zurückhaltender, aber was seine Linienführung betrifft, fester und selbstsicherer, ausgezeichneter Aquarellist. Sein Verdienst steckt darin, daß er die Hügel von Nógrád auf Redebild-, GedankenGesamtebene erhob, mit der Schönheit seiner Gemälde beglaubigt, daß auch diese Gegend ein Weltzentrum ist. All dies sind auch Kennzeichen seiner erfolgreichen Mission, seine Kunst ist nicht nur Darstellung, sondern die stille Eroberung der Möglichkeiten der Zukunft,'ein so genereller Patriotismus, der die uralte Verwandtschaft der Welt und der Natur verbindet. 25