A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)

Tanulmányok - Á. Varga László: Vállalkozások a vasiparban (Heves vármegyei kisvállalkozások az öntőiparban az államosításig)

Levéltári forrásaink alapján tehát az 1929-es bővítést is beleszámítva, összesen három építési periódust tudunk megkülönböztetni. Az 1912. évi 8x5 m-es első műhelyt, az 1925ös ugyanilyen méretű toldást, valamint az 1929-es 13x6 m-es újabb melléépítést. Az 1929-ben becsatolt tervrajzon viszont az építendő 13x6 m-es toldalék mellett, amelyet Stecz össze kívánt kötni a régivel, már látható egy 13x5,5 m-es meglévő öntödei épület, sőt annak a hosszabbik végéhez is csatlakozott egy még régebbi 5,5 m széles, de ismeretlen hosszúságú rész. Soós Sándor úgy rajzolta le az 1930-as években fennálló öntödét, hogy az három részből állt. Egy kb. 13x5 m-es külön álló műhelyéből — a tervrajzon ennek csak a vége látszik — és egy kétosztatú, kétszer 13x6 m-es, tehát egy kb. 150 m

2es öntödei csarnokból.

(96) Ha ez valóban így volt — márpedig mind az 1929-es tervrajz, mind pedig a több évtizeden át ott dolgozó Soós Sándor is ezt bizonyítja —, akkor két magyarázat is elképzelhető az ellentmondás feloldására. 1. A három építési perióduson kívül volt, vagy voltak még további bővítések is, de ezek dokumentumai nem maradtak fenn; 2. Az 1912-ből és 1925-ből származó építési iratokkal ellentétben Stecz a valóságban nem két 8x5 m-es hanem két 13x5,5 m-es műhelyt építtetett fel. Sajnos egyik állításunk igazát sem áll módunkban bizonyítani, mivel az eredeti öntödei épületeket 1950 után fokozatosan lebontották, s manapság már egyik sem tekinthető meg közülük. Amennyiben azonban a második variáció az igaz, akkor már az első, 1912-ben épült öntöde mérete sem 8x5 m-es, hanem 13x5,5 m-es volt. Az utolsó általunk ismert és megnevezett nagyobb méretű építkezést az 1949-es államosítás előtt, 1931-ben határozta el a Stecz család az üzem területén. Ekkor egy 11,40x5 m-es raktárhelyiséget építtetett Stecz telke keleti határvonalán egri kőből, 50, illetve 30 cm vastag falakkal, mészhabarcsba rakva. A tetőt félnyereg alakúra terveztette és cseréppel kívánta fedni. A két ablak és az ajtó az udvarra nézett.

(97) Tehát 193l-re befejeződtek a nagyarányú beruházások és majdnem végleges formájában állt már a Stecz-életmű. Ezt követően a szükséges forgótőkén felüli pénzét ingatlanokba kezdte fektetni a családfő. Első adásvételével 1928-ban találkozunk, majd ezt követően 1941-ig szinte minden évben szerepelt Stecz neve a polgármesteri iktatókönyvben ingatlanvásárlási ügyekkel kapcsolatban.

(98) 1932-ben pedig a Deák Ferenc utca 69. szám alatti vásárolt telkén Árpád fia számára egy két szobából, konyhából, kamrából, tornácból és pincéből álló 85 m

2-es lakóházat építtetett a lebontott két szobát, konyhát és színt magába foglaló lakás helyén.

(99) Stecz nem ok nélkül juttatta gyermekei közül legelőször éppen Árpád fiát lakáshoz. A fiú ugyanis apja foglalkozását választotta, s már 1920. március 5-től üzemvezetői minőségben vezette a családfő vállalkozását. A szakma fogásait 1913. augusztus 29-től 1915. augusztus 29-ig tanoncként sajátította el a szülői háznál. 1916. április 17-től 1916. július 4-ig az egri Lakatos és Lemezárugyárban volt alkalmazásban mint gyakornok, majd 1916. augusztus 20-tól 1920. március 2-ig a diósgyőri öntödében dolgozott segédként. 1919-ben belépett a Vörös Hadseregbe, s a főleg egriekből alakult V/10-es vöröstüzér-üteg ágyúmestere lett. Szolnoknál esett román fogságba, majd báró Harkányi abonyi birtokára internálták társaival együtt. A Tanácsköztársaság bukása után azzal vádolták, hogy az 1919. május 1-jei egri ellenforradalmi megmozdulás egyik szervezőjét, Mészöly Gedeon őrnagyot ő lőtte le, holott Stecz Árpád ekkor nem is tartózkodott a városban. Apja alig tudta kimenteni a vád alól. A gőzgépkezelő szakvizsgát 1920. május 9-én tette le.

(I00) Azt mondhatjuk tehát, hogy 1920-tól kezdve Stecz József ismét társsal dolgozott, ami nagyban megkönnyítette munkáját, hiszen a termelés közvetlen irányításának gondja teljesen a fia kezébe került, s az idősebb Stecz minden energiáját csak a szervezésre, a megrendelők körének bővítésére fordíthatta. 228 *