A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)

Tanulmányok - Á. Varga László: Vállalkozások a vasiparban (Heves vármegyei kisvállalkozások az öntőiparban az államosításig)

korona tagdíjat fizetett, vagyis Heringek taksájának 43, illetve 28 %-át. A számok és az arányok természetesen kétféleképpen is értelmezhetők. Egyrészt felfoghatók úgy, hogy Stecz 1925-ös gazdasági eredményeinek súlya a Hering-féle gyárénak kevesebb mint a felét tette ki, 1926-ben pedig még 30%-át sem érte el, de értelmezhetjük úgy is, hogy az ipartestület Stecz önerőből fenntartott vállalkozásának 1925—26-os jövedelmezőségét a részvénytőkével működő Hering-féle üzem majd 50, illetve 30 %-ára, tehát igen jelentősre értékelte. A rendelkezésünkre álló összes adat birtokában inkább a második értékelést tekinthetjük helytállóbbnak, vagyis Stecz vállalatát nem rendítette meg a konkurencia, hanem inkább ösztönzőleg hatott termelésére. Erre vall, hogy 1922 és 1925 között nagyobbította meg lakóházát és öntödéjét is. 2.8. Lakás- és üzletbővítés, ingatlanvásárlások Mint már láttuk, 1912-ben a Stecz család előbb albérletben élt, s csak kb. 1 év múlva építették fel az egy szobából és fészerből álló lakásukat az öntöde mellett.

(89) Amikor viszont 1922 szeptemberében megkapta Stecz és neje a szoba-konyhából, kamrából, zárt folyosóból és padlásszobából álló toldaléképület építésére az engedélyt, a tervrajzon már nemcsak az előbb említett két helyiségből álló lakrész volt feltüntetve mint meglevő épület, hanem egy kb. 125 m

2 -es lakóház is. Ez pedig azt jelenti, hogy Steczék időközben már bővítették a lakást, de erről írásos anyag nem maradt fenn. Tehát ehhez a megnagyobbított lakóházhoz építtetett 1922-ben Stecz egy 81 m

2-es toldalékot.

(90) A következő év januárjában pedig egy kőfallal és cseréppel fedett félnyeregtetejű fásszín építkezésébe kezdett az utcai fronton.

(91) Az üzem első bővítésére is sor került 1925 első felében. A városi tanács 1925. április 25-i ülésén adta meg az építési engedélyt Stecz Józsefnek az alábbi feltételek mellett: ,,1. Műhely céljára toldaléképületet építtet 8 méter hosszban és 5 méter szélességben. A falak köböl épülnek sárba rakva. Meny ezét nem lesz. A tetőn szellőző nyílások készülnek. A tető cseréppel lesz fedve, a szomszéd felé tűzfal épül. 2. Az építkezés kivitelezéséért felelős vállalkozó Tóth János kőműves iparos lesz.""

m) A műhely alapterületének növelése szorosan összefüggött a város vízművének és vízvezetékrendszerének kiépítésével, valamint az ezzel párhuzamosan tervezett, bár némi fáziskéséssel meginduló csatornahálózat lefektetésével. Steczet bízták meg ugyanis — minden valószínűség szerint mint alvállalkozót — a csatornázáshoz szükséges 50, 100 és 130 kg-os lefolyóaknák, az elmozdítható vastengelyes lefolyórácsok, illetve a házakhoz bevezető kerti csapszekrények öntésével.

(93) (A Hering-féle Mezőgazdasági Gépgyár és Vasöntöde R. T. a vízvezetékcsövek gyártásában vett részt szintén alvállalkozóként, de az általa készített termékek nem bírták az előírt nyomást, s többek véleménye szerint ez is szerepet játszott bukásában.) Egyrészt a Hering-féle vállalkozás csődje, másrészt pedig a várostól remélt további megrendelések volt a kiváltó ok az üzem újbóli bővítéseinek. Ennek első állomását 1928 novemberében egy 4,5x5 m-es, összességében 22,5 m

2 alapterületű fészer felépítése jelentette, telke északkeleti szögletében/

94

' majd 1929-ben újra egy 13x6 m-es rész toldása műhelyéhez. Az építési engedélyt 1929. január 15-én adta meg rá a városi tanács. A helyszíni szemlén felvett jegyzőkönyv így rögzítette az építendő „toldalékot" : „Becsatolt terv szerint az öntöde mellé egy toldaléképületet emeltet, mellyel az öntödét kibővítteti. A falak kőből [épülnek] mészhabarcsba [rakva], két pillér épül a két helyiség között téglából cementhabarcsba rakva. A tető vasbádoggal [horganyzott] lesz fedve. Meny ezét nem készül. Az ablakok vasból készülnek. A toldalék kis helyiség [szárítókemence] a földbe lesz mélyítve és téglával lesz boltozva.

i95) 227 I