A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)

Tanulmányok - Á. Varga László: Vállalkozások a vasiparban (Heves vármegyei kisvállalkozások az öntőiparban az államosításig)

házaknak házszáma mindezideig nincsen". Ennek elkészítését is Stecz kapta. A munka elvégzéséről 1915. április 17-én nyújtotta be számláját.

(84) A következő, egyben utolsó — legalábbis az általunk ismert — megbízását 1926 végén kapta Stecz utcajelző táblák öntésére.

(85) Egy fél év múlva — 1927 nyarán — a városi képviselő-testület újra napirendre tűzte a kerületek kiigazításának , valamint ennek megfelelően az új utca- és házszámtáblák elkészítésének ügyét. A versenytárgyalásra Stecz horgonyöntésű és vasöntésű táblákra egyaránt beküldte árajánlatát, azonban nem ő, hanem Lusztig Sándor egri „Optikai és fényképészeti ... műhelye" kapta meg a jogot a táblák szállítására, mivel a legolcsóbb ajánlatot ő tette. A táblákat különben nem Lusztig, hanem a budapesti Langer és Róna-féle „Címtábla és ércöntöde" cég készítette el, vagyis az egri iparos csak közvetítő volt, valószínűleg igen tisztes haszonért.

(86) 2.7. A konkurencia Stecz életében az I. világháborút követően nem ez volt az első eset, hogy meg kellett küzdenie a vetélytársakkal. A húszas évek elején ugyanis a megyében is három új öntöde alakult. Egerben a „Hering-féle mezőgazdasági Gépgyár és Vasöntöde R.T:" és az Aszlajtner Bernát üzeme, Gyöngyösön pedig a „Mechanika vasfém- és faipari r. t.", amely szintén foglalkozott vasöntéssel. Különösen az egri konkurencia jelentett veszélyt Stecz üzletkörére, de a minimális forrásbázis alapján nehezen állapítható meg, milyen mértékben befolyásolták a vetélytársak Stecz tevékenységét. Mindössze egyetlen adatsort tudtunk összeállítani, de ezzel talán érzékeltetni tudjuk a konkurencia jelentkezését. Stecz 1920-ig ugyanis kizárólagos öntvénymegrendelőjének tekinthette a várost, 1921-től viszont már a városi megrendelésekért meg kell küzdenie, főleg a Hering-féle öntödével. Ha a két cég által a városhoz benyújtott számlák összegeit megvizsgáljuk, némi fényt deríthetünk Stecz bevételkiesésére is. (Megjegyezzük, hogy a számlák Heringek esetében nincsenek bontva gépekre és öntvényekre.)

(87) Eger város megrendelései Stecztől és Heringéktől (Koronában) HERINGEK STECZ JÓZSEF 16766 1545 — 11208 397316 477312 12869885 — 2503600 7594800 2721000 535000+? Összesen 18608567 8619865+? Hasonlóan gyérek a források a két gyár jövedelmi viszonyainak összehasonlítására is. Fennmaradtak ugyan az ipartestületi tagdíjnyilvántartó könyvek, de az ezekben levő adatok csak közvetetten utalnak az éves jövedelmezőségre. Inkább a vállalkozók jövedelmei közti arányokat, semmint azok tényleges nagyságát mutatják.

(88) (A Hering-féle öntöde éves eredményeit ugyan ki tudtuk mutatni a cégbírósági anyagban megőrzött mérlegekből, de a Stecz-féle vállalkozásról ilyen jellegű forrással nem rendelkezünk.) Ezen nyilvántartások szerint a Hering-féle cég 1925-ben 408 0 00, 1926-ban pedig 560 000 korona tagdíjat fizetett az ipartestület kasszájába. (Ugyanilyen díjtétele volt az Érseki Nyomdának is.) Ezzel szemben Stecz 1925-ben 170 000, 1926-ban pedig 160 000 1921 1922 1923 1924 1925 1926 226