A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)

Tanulmányok - Á. Varga László: Vállalkozások a vasiparban (Heves vármegyei kisvállalkozások az öntőiparban az államosításig)

közöljük, mivel Stecz a dernői éveket leszámítva leghosszabb egy helyen töltött munkavállalásának kezdetére világít rá: „...most it vagyok egy rokonomnál és most munkára volna kilátás de munkakönyv nélkül nem kapok ... Stecz József vasöntő Pacsirta utcza 18 szám."

m Stecz munkakönyvét azonban a Krämer cég csak 35 korona lefizetése esetén volt hajlandó kiadni. Ezzel szemben Stecz 1905. június 30-án a nyíregyházi városi első jegyző előtt úgy nyilatkozott, hogy miután ott 8 napot dolgozott, s egy napra 5 koronát számít, ,,e szerint előleg tartozását letörlesztette". Különben is — vallja Stecz — a kereskedelmi miniszter rendelete értelmében a munkakönyv nem tartható vissza. Ezt követően július 19én a Kramer-féle gyár előbb a losonci főszolgabírónak, majd a főszolgabíró július 21-én a nyíregyházi polgármesternek megküldte a munkakönyvet azzal, hogy csak akkor szolgáltassák ki, ha Stecz a tartozását megfizette. Végül október 2-án hozott határozatával adta ki a nyíregyházi polgármester Stecznek a kért okmányt, de kikötötte, hogy a tartozását 15 napon belül fizesse meg. Arra vonatkozóan viszont nem rendelkezünk adattal, alkalmazta-e Stecz Józsefet munkakönyv nélkül is az Irsay cég, vagy csak annak felmutatása után.

(65) A munkakönyvvel kapcsolatos bonyodalmak még le sem zárultak, amikor július közepe táján egy szoba-konyhás lakóház építésébe kezdett a Vasgyár utcában a Stecz család. Ott, ahol az Irsay cég gyára is volt.

(66) Az új lakóhelyen Steczné is folytatta a szülésznői foglalkozást. Legalábbis erről tanúskodik a városi iktatókönyvben szereplő 1905-ben kelt bejegyzés, amely Szabó Ilona, Stecz Józsefné szülésznői oklevelével kapcsolatos/

67

' Stecznek a Nyíregyházán töltött évek jó iskolának bizonyultak. Irsayék ugyanis nem a mennyiséget tekintették elsődlegesnek — bár ez sem volt utolsó szempont —, hanem a vasöntvények széles skálájával próbálták megnyerni a fogyasztók szinte minden rétegét. A gyár felfutása is Stecz ottlétének idejére esett. 1890-ben még csak 22, 1910-ben viszont 98 alkalmazottal termelt az üzem/

68

' Gyártottak kereskedelmi öntvényeket, többek között: tűzhelylapokat, tűzhelykereteket, kerek és négyszögletes tűzhelyrácsokat, kályhatetőket és ajtókat, torna- és órasúlyokat, díszkerítéseket és kapukat, öntöttvas állványokat és oszlopokat, továbbá mezőgazdasági gépeket, s ezek közül pl. szecskavágókat és hozzá való alkatrészeket úgy saját, mint megadott minták után; a szőlészeti gépek közül pedig szőlőzúzókat és borsajtókat. De utca- és házszám-, valamint járási és községi táblák ugyanúgy kikerültek az üzemből mint központi fűtések berendezéseinek alkatrészei/

69

' Mindezek felsorolását azért tartottuk fontosnak, mert ezen termékek közül Stecz József Egerbe kerülését követően szinte mindegyiket gyártotta üzemében. Már az 1914. évi cégjelzéses papírján is a fenti gyártmányok közül jó néhány megtalálható/

70

' 2.6. Az üzem beindul, a társ kiválik az üzletből Most pedig kanyarodjunk vissza Stecz önállósodásának színhelyéhez, Egerhez. Ott tartottunk, hogy 1912. augusztus 13-án minden akadály elhárult a kicsiny vasöntöde beindulása elől. De milyen is volt ez a vasöntőműhely? Szerencsére a megmaradt kiviteli terv (lásd mellékletben) és a helyszínelési jegyzőkönyv alapján az utólagos rekonstrukció tökéletesen elvégezhető. Egy 60 cm vastag keménykő alapozású, 50 cm vastagságú puhakő felmenő fallal rendelkező épületről volt szó. 8 m hosszú és 5 m széles belvilággal, 2,80 m belmagassággal, tapasztott gerendamennyezettebá%cseréppel fedett nyereg alakú tetőzettel. A 40 m

2 alapterületű műhely „természetes megvilágítását" két 0,70x1 m-es ablak, a bejárást pedig az ezek között elhelyezkedő 2 m magas és 1 m széles ajtó szolgálta. A nyílászárókkal szemközti falon volt a kupoló,

(7l) melynek kicsinységére mi sem jellemzőbb, minthogy falazását egy gyermek tudta csak elkészíteni/

72

' 25 kg vas, két lapát koksz és az ehhez szükséges mészkő fért csak bele egyegy alkalommal/

73) 224