A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)

Tanulmányok - Á. Varga László: Vállalkozások a vasiparban (Heves vármegyei kisvállalkozások az öntőiparban az államosításig)

Az Amerikai Egyesült Államokba hajón utazott, s mivel nem volt pénze útiköltségre, fűtőként dolgozva, természetben szolgálta meg a jegy árát. Szaktudása révén hamar elhelyezkedett, sőt az egyik amerikai város öntödéjében a munkavezetőségig vitte.

(57) Tengerentúli tartózkodásáról egy Clevelandban készült fotó is tanúskodik/

58

' Stecz amerikai kivándorlását a népes család megélhetési költségének előteremtésén túl nagyban befolyásolhatta, hogy a magyar iparfejlődés 1890-es évek eleji fellendülése a XIX. század utolsó évtizedének közepére elérte tetőpontját. Már az 1897-es aszályos esztendő is, amely az évtized legrosszabb termését eredményezte, fékezőleg hatott az ipar fejlődésére, majd pedig 1898-tól, de főleg 1899 végétől előrevetítette árnyékát egy világméretű gazdasági válság kezdete. Ráadásul hazánkat a válság jobban sújtotta mint a nyugati féltekét, beleértve Amerikát is. Az ipari szférából az építőipar reagált a leghamarább a válságra. 1899-ben az építési vállalkozók már pangásról beszéltek. Hasonló volt a helyzet a vasútépítésnél is. Ezen iparágak visszaesései pedig szinte láncreakcióként éreztették hatásukat a vas- és gépiparban, így az öntőiparban is. 1900-tól az egész iparban megállt, illetve lelassult a tőkefelhalmozás és az új tőkék beáramlása, sőt számos vállalat a veszteségek miatt már az alaptőke leszállítására készült. így például a Weitzer János Gép- és Vasgyár és Vasöntöde Rt. 1901 ben 410 800 K-val, 1902 elején pedig újabb jelentős összeggel csökkentette részvénytőkéjét, majd ezt követően bejelentette a csődöt. De megkezdődött a vállalatok tömeges felszámolása is. Elsősorban magánvállalatokra, de kisebb részvénytársaságokra is sor került. A nyilvános számadásra kötelezett gazdálkodó egységek közül 1901-ben 85, 1902-ben 107 és 1903-ban 123 vállalat, a részvénytársaságok közül — nem teljesen hiteles források szerint — 1901-ben 15, 1902-ben 31, 1903-ban pedig 35 vállalat ment tönkre. Többek között a budapesti Rohay-féle Gépgyár Rt., az ugyancsak budapesti Beschosner A. M. és fia Műércöntőgyár Rt., vagy vidéken a szombathelyi Mayer E. és Fia féle Gépgyár is erre a sorsra jutott, hogy csak a vasiparból hozzunk fel példákat. Természetesen mindezen jelenségek a termelés nagyarányú visszaesésével párosultak. A válság a vas- és gépipart vetette vissza a legszembetűnőbben, ami szoros összefüggésben állt a vasútépítések visszaesésével, de befolyással volt rá az új vállalatok alapításának és az ipari beruházások minimális voltának ténye is. Az 190l-es gyenge mezőgazdasági termelés pedig tovább szűkítette a vasipari termékek fogyasztását, lévén a mezőgazdaság számottevő piaca a vasgyártásnak. így nem véletlen, hogy 1900 és 1901 között a vasfogyasztás 27 %-os, 1900 és 1904 között pedig összesen 40 %-os csökkenést mutatott.'

(59) Míg a válság alatt Stecz az Újvilágban kereste a megélhetést, addig felesége 1902 júliusától Tiszananán bábáskodott és ezzel teremtette elő gyermekei és maga számára a mindennapi betevő falatot. Tiszanánára úgy került, hogy az egyik leánytestvére a tiszanánai illetékességű Tari József kovácshoz ment feleségül s ő hívta az Átányhoz, a szülőfalujához közeli, ugyancsak Heves megyei településre. Mivel Steczné foglalkozásának „tárgya" ekkor még nem volt szoros korrelációban a válságokkal, így a gazdasági dekonjunktúra alatt is biztos megélhetést jelentett a bábaság az ország bármely táján.

(60) Ez lehetett az oka, hogy a férj hívása ellenére sem vállalkozott Steczné az USA-ba való áttelepülésre.

(61) Stecznét és a négy gyermeket a tiszanánai időszakban fotón is megörökítették. Ezen a képen Stecz Irén még karon ülő csecsemő, s ebből egyértelműen megállapítható, hogy az a tiszanánai évek alatt készült, valamikor 1902-ben.

(62) Steczné 1905 február közepén még jelen volt egy szülésnél a faluban, ezt követően viszont nem találkozunk többet a nevével a falu születési anyakönyvében.

(63) A távozás okát Stecz József hazatérésével magyarázhatjuk. 1905. május 25-én ugyanis férje már Nyíregyházáról keltezi levelét Szinóbányára. Ennek kezdő mondatait, melyben a Krämer cégtől való gyors távozását írja le, fentebb idéztük. Most a levél folytatását is 223