A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)

Tanulmányok - Horváth István: Beata Solitudo = Boldog magány

nak tisztelete felismerhető Sztranyavszky Sándor képviselő támogatásában. Érzékelhető hivatali főnöke, dr. Soldos Béla főispán, Baross József alispán majd főispán iránti szimpátiájában. A szakmaiság tisztelete hangsúlyosan szabályozza életét. Tevékenységében nem ismerhető fel, nem azonosítható a hivatalnok túlzott lojalitása, csúszó-mászó magatartása. Meggyőződésem szerint a nehezebb utat választotta, amikor a különböző érdekek közötti egyensúlyozó szerepre vállalkozott, amikor a konfliktusokat kompromisszummal kívánta feloldani. „Én sem a tőkének, vagy az iparosságnak, vagy a munkásnak, sem ennek, vagy annak a politikai pártnak, ennek, vagy annak a társadalmi osztálynak magamat eszközül nem adtam oda, soha és nem kívánom magamat továbbra sem" — vallotta. (34) A következetes, a direkt politikától távol tartó magatartás hosszú távon azonban nem volt tartható. A szélsőjobboldali mozgalmak előretörésével egyre több személyeskedő támadás érte a polgármestert. „Szerte a városban és jobboldali egyesületek gyűlésein elhangzott olyan megjegyzések jutottak tudomásomra, melyek szerint hivatalos és privát magatartásommal szembehelyezkedem a már uralkodni kezdő nyilas mentalitással. " (35) Biztosak lehetünk abban, hogy amikor 1943 év végével lemondott a polgármesteri címről és hivatalról, e fenti tapasztalatnak szerepe volt cselekedetében. Magánélete — magányos élet Salgótarjánba egyedül érkezett. Felesége később utazott utána, amikor az első lakásuk sorsa rendeződött. Júlia nemcsak feleség, de segítőtárs, barát is volt. Gyerekük nem lévén sok időt töltöttek együtt. Förster Kálmánt megbűvölte Salgótarján természeti környezete: a Mátra, és gondolataiból soha nem esett ki — a Tátra közelsége. Kedves időtöltése jó időben bakancsos turizmus, télen a síelés. A legboldogabb pillanatai voltak életének, amikor túravezetőnek kérték fel a Mátra vadregényes erdői-völgyei bejárásához. Télen még a Baglyason élő baráti család meglátogatására is síléccel érkezett. Olthatatlan szenvedéllyel vonzódott a vadászathoz. Gyerek- és felnőttkori élményekben szinte kiapadhatatlan volt. Felesége e nemes sport iránti vonzódásában is osztozott vele. Ezek után nem csodálkozhatunk, hogy baráti szálak fűzték Kittenberger Kálmánhoz is. Nagy élvezettel vezette kis BMW autóját, amelyet 1936-ban vásárolt. A kis kocsival bejárták együtt az országot, de Európa közeli országaiban is nagy nyári autóstúrákat tettek. A családi történetek szerint arra is vállalkozott, hogy a harmincas évek híres autóversenyzőjének, Démár Valternek is segédkezett versenyei egy részén. A természet, a sport szeretete környezetére is hatott. Ismerősei közül sokan követték, e szokását terjesztették. A város sokirányú fejlesztésében végzett munkálkodások lekötötték figyelmét, erejét. Szabadsága idején, hét végi szabadidejében sem mindig tudott áldozni vágyainak. Sok ismerőse volt. Elmondható, hogy Salgótarján elfogadta vezetőjéül Förster Kálmánt. A sok szép élmény ellenére az is tény, hogy valójában nagyon kevés ember tudott hozzá közel kerülni. Voltak gondjai is. A várossá válás folyamatának elindítása, a szinte állandósuló munkanélküliség okozta feszültség csökkentése igénybe vette idegileg is. Ráadásul 1940-ben névtelen levélben megrágalmazták. 1943-ban személyes konfliktusa támadt — Kimpián Aladár családi háza építésének engedélyezése során — Kilczer Bélával. Társadalmi helyzetük miatt, no meg azért mert Kilczer írásban tett panaszt ellene az alispánnál, városszerte beszédtéma volt vitájuk. Ellentétük csak a polgármester nyugdíjba vonulása miatt oldódott meg. (36) A közhivatalnokság okozta levertségben, csak a baráti találkozások, beszélgetések enyhítettek. A Lipthay család, Salgótarjánba kerülésének első pillanatától segítette. A baráti szálak így könnyedén fonódtak a két család között. Szívesen beszélgetett a csendes tanár-festő Fayl Frigyessel. A természetszeretete pedig 166