Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Belitzky János: Az 567/568. évi avar honfoglalók hely- és személy és egyéb név hagyományainak kérdése

Legbonyolultabb, a tum és a but igei alapszavakból és a valamelyik -ká képzőből összetett személynév az asszony neve, amit elemeznem kell. — A tum-mí igetői jelentései 'megköt, összeköt (kötegbe, csomóba), adományoz, felcsévél, felteker, felgombolyít (vmire vmit)' (438. a.) —Abút-mí igetői jelentései: 1. 'becsavar, befon'. 2. 'árul, árusít, elad'. 3. 'kereskedik. (71. a.) —Az asszony nevében — amit hihetőleg csecsemőkorában kaphatott — egy női foglalatoskodásra utaló szókapcsolat rejlett, amit a -ká I. képző (758. 1.) az orosz büty ige 2. 'vmivé válik' jelentésével erősít meg. Eszerint a név jelentése kb. „felcsóvélt köteget árusítóvá lesz", illetve, mivel szolgaemberek lánya volt, „felcsóvélt köteget adóvá lesz". — Nem problematikus az sem, hogy az asszony nevének a második része -botka, mert ez vidékünk egyik evenki tájszava. A vasi Mikosszéplakon Botka-háza külterületi településrész, a veszprémi Lesencetomajon pedig egy terület a Botka-tag. A szibériai jellegű Butka 1977-ben egy zempléni mezőváros neve, viszont Szabolcsban pedig tájszólásos Butyka névalakja van meg egy Hugyajhoz és egy Nagykállóhoz tartozó pusztának (MFNT ós az 1877. HN.) — Ezek a nevek mind kereskedő jelentéssel bírnak. Amennyiben az asszony csecsemő korában a felcsóvélt fonalat majdan csomókban szolgáltató nevet kapta, annyiban más jellegű már a két lányának a neve. Pentuca lehetett az idősebbik és Buga a fiatalabbik. Az evenki pEnhi 'nemes szarvas (Cervus elaphus)' nem más, mint a vidékünkön is élt jávorszarvas (alces). Vitatható, hogy a leány neve -ca, vagy az anyjáéhoz hasonlóan -ka végződésű-e? — Az első esetben egy magyar — vagy esetleg szláv — kicsinyítő-becéző képzővel, a másodikban az evenki lesz értelmezéssel állunk szemben és így a leány 'jávor szarvas lesz', ami totemisztikus névadást sejtet. — A Buga leánynév azonos a rábaközi Szany, Egyek, Rábapordány, Árpás és Bodonhely határában folyó csatornásosított és Anghely Rábaközbe átnyúló területéhez közel a Rábába szakadó Buga vízfolyásnak, amely evenki név valószínűsíti Vendegu családjának az Ang birtokon való élését, mert nyilván ennek a pataknak akkor már több évszázados nevét kapta meg Buga leányzó. Sok mindent jelentett ez a név. A szibériai evenki földön az egyik folyót hívták és hívják még ma is Bugá-пак, a Buga szangarin pedig az Északi Sarkcsillag neve. Ennek szószerinti fordítása: ,,az Ég, a Menny nyílása". A mennydörgés meg Buga turEnin, ami szó szerint: ,,az Ég, a Menny hangja", (v. ö. 63. a.) A magyar nevű, de nem biztos, hogy magyar eredetű Vendegu második lányának a neve a Buga-Tataik nevéhez és a magyar Вида és Bugát családneveinkhez, valamint a Buga helyneveinkhez hasonlóan nem biztos, hogy a fent idézett elnevezésekből — talán a patak Buga folyóéval azonos nevét kivéve — hanem a sok mindent jelentő buga szóból (63. a.) is vehették nevük jelentését. Ezek a jelentések a következők: 1. 'Ég, Menny, égboltozat. — 2. 'Világ, világmindenség'. -— 3. 'szülőföld, a haza'. — Ez a három azonos az evenki Ъиа (62. b.) szóval is. — 4. 'a Föld és a föld. hely, terület, környék, ország'. — 5. 'időjárás'. — 6. 'Isten; szentkép'. — 7. 'bejárat a medvebarlangba; odu, zug, kuckó'. — Ugyanezeket jelentették az evenkikkel együtt a Kárpát-medencébe költözött apró töredékek alábbi szavai is : a szolon ugyancsak buga, a negidal boga, az evén bug, az orocs, az udE ulycs bua, az orok és mandzsu bo, a nanaj ós ismét az orok boa és végül ismét az ulycs ba. (uo. 63. a.) Lám, milyen messze vezet egy a XIII. század első harmadában élt rabszolgalány Buga nevének a nyomozása! — Az biztos, hogy a neve nem a szolon töredék buga szavával azonosítható, mert az anyjának és a nővérének a neve 27