Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)
Hausel Sándor: Orvosok a 18. századi Nógrád megyében
kőből építeni. Az alsó rész gyógyszerektől károsodott padlózatát ki kell cserélni vagy téglával lefedni. Az összes alsó részen az ablakokról a vasrács hiányzik (itt voltak az iratok, gyógyszertári laboratórium és a tároló helyiség), emiatt a kutyák ós a tolvajok sok kárt okoznak. Az egész épület alapját meg kell erősíteni a puha anyag miatt. A két pincét vízteleníteni kell. Az egész ház ós porta, az udvar és a kert kerítésével együtt javításra szorul. 28 1731-ben az ingyenes lakás mellett 300 forintos fizetést ígértek Perliczinek. Gróf Forgách János és gróf Forgách Ferenc főispánkodása alatt ez fenn is állt. Forgách Ferenc főispán 1750-ben meghalt, és az őt követő Grassalkovich Antal, 1751. november 22-én iktatták be lőrinci birtokán, változtatásokat hajtott végre a pénzügyek terén, s egyébként is nagyobb mértékben avatkozott bele a megye ügyintézésébe. 29 Többek közt részletes pénzkezelési utasítást adott ki, csökkentette a megyei tisztviselők fizetését, így Perlicziét is. A 300 forintot 1752-ben felére csökkentette azon a címen, hogy a főorvos megyei épületben lakik, majd 1754-ben teljesen megszüntette. 30 Perliczi hiába fejtette ki levélben, hogy a főispán, alispán, az egész megye hites pecsétjével ellátott 1731. évi meghívó levélben ez benne foglaltatik. A presztizsokok mellett annál is inkább érinthette, mert 1733-ban, a megyei egészségügyi szabályzat kidolgozása után, a vármegye 50 kila búzát, 60 kila zabot, 16 mázsa szénát és 25 kocsi fát ítélt meg neki, de ezt a juttatást 1744-ben megvonták tőle. 31 1754-től 1772-ig a vármegyétől fizetést nem kapott a főorvosi állás betöltetlen volt. 32 Mindezen gondokon túl kétségkívül a legtöbb gondot és konfliktusforrást a gyógyszertár jelentette számára. Létrehozása érdekében állt a megyének, de magának Perliczinek is, mert orvosi praxisát anélkül kevésbé hatásosan űzhette volna. Mint ő írta: ,,Nógrád megyét gyógyszertár nélkül találtam, a páciensek kénytelenek voltak a receptekkel Zólyomba, Selmecbányára, Pestre vagy Egerbe utazni". 33 A gyógyszertár, mint szó volt róla, a losonci ház földszintjén kapott helyet. A patika felállítására, gyógyszerek beszerzésére a megyegyűlés 1731. december 29-én 400 forintot ítélt meg, a következő év májusában újabb 35 forintot. Az első összeget azzal a feltétellel kapta, hogy ha lehet egy éven belül visszatéríti a házi pénztárba. Losoncon működött tehát Nógrád megye első állandó gyógyszertára egy és ugyanazon házban 1754-ig, amikor a vármegye eladta a házat, nagy nehézségek elé állítva Perliczit. Vándorolni kényszerült, 4—5 házat bérelt Losoncon nem kis költséggel, míg végül 1000 forintért szerzett telket és épített két házat. Az egyiket Apátfalván magának, a másikat Losoncon patikának. 1754-től tehát teljesen magánpraxisból élt és feltehető, hogy a gyógyszertár bevételei sokat jelentettek számára. Az „officina Perlicziana" ezután tíz évig ismét nagyobb akadályok nélkül működött. 1764-ben azonban Perliczi ellenségei, ekkorra már jócskán szerzett magának főképp a nemesség köréből, nyilván üzlete tönkretételére, Losoncon egy másik patika létrehozását határozták el. Mindent elkövetett ennek megakadályozására. Részletes jelentésben fejtette ki sérelmét, amely egyrészt erkölcsileg érte, minthogy ő hozta létre az első patikát, másrészt miután 11 éve szabad gyakorlatból élt, anyagilag is érintette. A gyógyszertárra 1731-től 1764-ig évi 400 forinttal számolva legalább 13.000 forintot költött. Ezért sértette, hogy az új gyógyszerész versengéssel az övét tönkretegye, amit 33 éves munkával fenntartott. Mindazonáltal a magángyógyszertár eladására kényszerült, mivel mint ő maga írta, két gyógyszertár olyan kis városban mint Losonc felesleges, megfelelő szinten való fenntartásuk nem lehetséges, hacsak nem akarnak rác szatócsüzlet (fornix Rascianus) szintjére süllyedni. 1765-től Perliczi patikáját 90
