Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Hausel Sándor: Orvosok a 18. századi Nógrád megyében

Bár a megyék számára 1752-től,volt kötelező a megyei orvos alkalmazása hivatalból, Nógrád megye az 1720-as evektől bízott meg orvost e teendők ellátásával. Igaz Perliczi hivatalba, állásáig, .1731-ig, nincs nyoma összefogott egészségügyi irányításnak, noha a status kétségkívül élt Hermann és Neuhold alatt is. E kor orvosainak többsége nem csupán a szűken értelmezett szakmai munkáját, a gyógyítást végezte, hanem felvilágosító és tudományos, olykor szépirodalmi tevékenységük is jelentős volt.

5 E művelt, külföldi egyetemeket járt férfiúk széles körű tanulmányai és nyelvtudásuk biztosította számukra, hogy ne legyenek zárva előttük az európai tudomány új eredményei. Az univerzális tudást példázhatják Perliczi 1740-ben kiadott három müvének lábjegyzetei. Orvosi ismeretei mellett rávilágít jogi, történeti, teológiai tudására, sejteti könyvtára gazdagságát is. Latinul, németül, magyarul, szlovákul mindannyian tudtak. Külföldről magukkal hozták a tásradalmi élet, a tudományok újdonságait, kapcsolatuk rendszerint később sem szakadt meg. , Nógrád megye értelmiségének e csoportjáról, az 1700-as évek elején kifejtett tevékenységéről keveset tudunk. Ám e kevés, ami az orvosokról, elsősorban a megye főorvosairól (ordinarius physicus) és orvosaitól fennmaradt, nemcsak személyükről, hanem a kor e rétegének viszonyairól is tájékoztatást ad. Természetesen a főorvosok után maradt a legtöbb forrás, de az e címet viselő orvosok, úgy mint Hermann András, Neuhold János Jakab, Perliczi János Dániel, Lipszky Pál mellett, bizonyítható, hogy a 40-es évek közepén, végén praxist folytatott Losoncon Szentpéteri Jónás, a hatvanas évek elején Szügyben Glosius Sámuel, a századforduló táján Széplaky György, Bérczy János és Kelényi Amadé. Noha a megye lélekszámához

6 képest e néhány orvos elenyésző szám, mégis velük kezdődött az egészségügyi szervezet kiépülése, a sebészek, a gyógyszerészek, bábák, szemorvosok, állatorvosok műkcdésének rendszerbe foglaléea, a kor tudományos szintjón való működtetése. Bár az első személy, aki a 18. század elején a megye „egészségügyében" feltűnik, nem volt a megye ordinarius physicusa, mégis kapcsolódása révén az első ismert megyei főorvoshoz, Hermann Andráshoz, említést érdemel. Kochlatsch István

7 Besztercebányán született, 1713. május 29-én iratkozott be a hallei

8 egyetemre. Itt az úgynevezett Stahl-iskola képviselőinek vezetése alatt készült fel az orvosi tudnivalókra Hermann Andrással együtt. Kochlatsch is járt Moller Károly Ottó „előkészítő" iskolájába, mielőtt Hallóba ment volna. Egyetemi tanulmányi ideje hosszúra nyúlt, 1721. január 18-án avatták doktorrá. Ez alkalomból írt értekezésének témája a bányászbetegségek voltak.

9 Bizonyára befolyásolta témaválasztásában az, hogy Besztercebányáról származott, az egyik legfontosabb felvidéki bányavárosból. Kochlatsch mint Stahl és Alberti tanítvány azért is érdekés, mert Francke

10 szolgálatában többször utazott vissza Magyarországra, hogy pietista iratokat szállítson és terjesszen. Egy alkalommal például 2000 példányt hozott Francke értekezéseiből. E hoszBZÚ tanulmányi idő alatt állhatott Nógrád megye szolgálatába Kochlatsch. Erre enged következtetni, hogy 1718 vegén a vármegyéhez fordult levélben,

11 Ebben hivatkozik arra, hogy a megye felkérte orvosi, sebészi teendők ellátására, valamint gyógyszertár létrehozására. S mivel ebbeli szolgálatait 1717. január 20-a óta állandóan viseli, s mivel a teendők és terhek egyre nőttek, kéri a vármegyét, hogy eddigi hűséges kitartása elismeréséül fix díjazást kapjon, külön86