Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)
Pálmány Béla: Adatok a szécsényi Forgách kastély történetéhez 1335–1765
leöle, mind azáltal mi bele zallottwnk es ezer witeznel teöbbet hattwnk benne". 21 A törökök tehát, midőn elhagyni kényszerültek Szécsényt, puskaporral felrobbantották a várat. Romos már a végvár a besztercebányai kamarai tisztviselők br. Christoph Rappach és br. Julius Herberstein szerint is, akik 1596. február 29-én fejezték be a nógrádi várak szemléjét. Szécsényről így írtak: „Továbbá körüljártuk a már erődítéseit, a cölöppalánkot, földsáncokat és árkokat, némelyikük erőtlenebb, gyengébb, az árok sekély és szúk, a fakerítés, amely a teljes végvárat körülveszi, sok részen romos. A védőfalak megtépázottak, maga a kapu is romosnak látszik, a kapitány úr (Honorius Thanhauser ) azt állítja, félő, hogy ahol a gépeket viselik, erősebb nyomásra maguktól összedőlnek. Az öreg kővár annyira alaktalan, hogy inkább romnak, mint vár alakúnak látszik, a régi épületeknek a nyomai is alig látszanak. Tehát mindezek helyréállítandónak látszanak, a leginkább a lerogyott részek és maguk a bástyák és a kapu javítandó ki, egyelőre hasonló anyagból, amíg kőből nem lehet építeni. Van az öreg várban — amelyről kevéssel előbb szóltunk — egy kőtorony, vastag fallal és tető nélkül, sok részében romos, de ha ezt egy kicsit kijavítják (amit a kapitány úr a fegyvertár helyreállításával együtt mintegy 50 forintra becsül), az a vélemény, hogy a csúcsán a tető alá helyezett gépezet nagyon hasznos lehetne a hely védelme szempontjából." 22 A cölöpsánccal, árkokkal körülvett erősségen belül tehát volt egy több épületből álló régi kővár (arx vetus lapidea) és ezen belül egy vastag falú, tető nélküli kőtorony (turris lapidea), amelyek helyreállítását a főkapitány fontosnak tartotta, védőgépeket (a machina szón bizonyára ágyút értettek!) is be akart állítani. A romok helyreállítása igen költséges munka volt. A pénz előteremtése és a szükséges jobbágyi ingyenmunka (labor gratuitus) biztosítása az országgyűlések jogkörébe tartozott. A rendek először az 1602. évi 14. tc-vel, majd az 1604. évi 50., 1608. évi 15., 1612. évi 8., 1618. évi 49., majd az 1622. évi 36., 1635. évi 92. és 1647. évi 153. tc-ekkel is elrendelték Szécsóny megerősítését. 23 A palánkok és árkok gyakori kijavításán túl azonban nagyobb építkezésekre az 1640-és évekig nem került sor. Csupán 1643-ban kezdett az erősség kőfalakkal való körülkerítéséhez gr. Forgách Ádám, de a hosszú évekig tartó munka terhét elsősorban Lipthau István alkapitány viselte, aki 1650-től Nógrád megye dica-adóját ós ingyenmunkáját használhatta fel az építkezésekhez. 24 A három városrész —- a castellum, a falakon belüli végvár (praesidium) és a falakon kívüli külváros (suburbium) — közül bennünket a kastély érdekel. A XVII. század első hat évtizedéből két hiteles ábra is fennmaradt, amely a vár és a kastély állapotát bemutatja. Mindkettőt Patau Pál publikálta először „Szécsény műemlékei" című kis kötetében. 25 A vár alaprajza az ÉK-i Kerekbástya melletti Nagy (Vám) kaputól dél felé húzódó, sánccal, árokkal körülvett falat, ennek kanyarulatában egy másik kerek bástyát, innen Ny felé egy lekerekített és egy négyszögletes bástya között épült hidas kaput (az ún. Kis, vagy Rimóci kaput), innen tovább, nyugat felé, egészen a ferences templomig girbe-gurba sáncot és egy kiugró bástyát jelez, majd a templomtól É—ÉK felé húzódó, meredéllyel védett falat mutat. A vár északi falához simul egy, a körülkerített vártól sánccal, árokkal elválasztott szabálytalan alakú épület, amelyet a térképész „Schloss" névvel jelöl. Déli oldalán, nagyjából a közepén kis híd ívelt a sáncon túlra, DK és DNy sarkain egy-egy kör alakú külső torony védte, északi, a várfalhoz simuló oldalán pedig két rizalit — előreugró homlokzatrész — épült. A kastély északi oldalát jól láthatjuk a Patau Pál által felkutatott, kétségtelenül hiteles képes nyújtó XVII. századi szécsónyi vedután is. E metszet a kas65