Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)
Pálmány Béla: Adatok a szécsényi Forgách kastély történetéhez 1335–1765
simul cum eastello in eodem habito" (1461 ) 17 ; „in Castro Zechen vocato" (1481) 18 továbbá az Újváros (Wywaras) vagy Űjfalu (Wyfalw) nevű nyilvánvaló külvárost. 1456-tól tehát létezett Szécsényben egy, a mezővárostól elkülönült birtokrésznek tekintett castrum nevű egység és egy másik városrész, az Újváros. A zsebrákok ellen 1440-től folytatott harcok, továbbá Szécsényi László eladósodása és birtokainak 1454 és 1456 közötti elidegenítése indokolja, hogy 1456-tól már várról esik említés. Az építkezés mibenléte persze nem derül ki a szűkszavú okleveles említésekből. Vajon a ma is látható várfalak épültek ekkor az északi (a kastélytól a Kerek bástyáig húzódó), a keleti és déli (a Kerek bástya melletti vámszedő kaputól a mai Rákóczi étterem melletti Négyszögletes toronyig, illetve ún. Rimóci kapuig terjedő) szárnyon, kiegészítve a ferences templom korábban is erődített szakaszát? 19 Csak régészeti feltárások alapján lehet ezt a kérdést megválaszolni! Amit a török idők kastélyáról tudni lehet (1542—1683) Szécsény 1541-től, Buda török kézre kerülésétől, (egészen pontosan az 1546. évi 64. te. értelmében, amely elrendelte a Léva—Ipolyság—Balassagyarmat—Szécsény—Buják—Pásztó vonal erődítéseinek helyreállítását) királyi végvár volt, egészen 1552. július közepéig, amikor budai Ali basa Drégely ostroma után az Ipoly-menti várakat sorra-rendre elfoglalta. Szécsény birtokrészeinek — vagyis a végvár (praesidium) és mezőváros (oppidum) városrészeinek — nagyságáról első ízben 1542-ben készült részletesebb felmérés. Az 1542. évi besztercebányai országgyűlésen elfogadott 26. te. alapján az ország védelme érdekében ui. minden nemes a saját zsebéből (ex propria bursa) volt köteles minden jobbágytelke után 1 forint hadisegélyt (subsidium unius floreni) fizetni a királyi kincstárnak. Ezt az adót később még sokszor kivetették. Nos, 1542-ben Szécsényben a telkek két tényleges földesúr között oszlottak meg : Losonczy István birtokait ellenfele, Sza-pólyái János király híve, Ráskai István foglalta el, míg az uradalom másik fele Országh László örököseinek a birtokában maradt. A jobbágyporták városrészenként az alábbi számra rúgtak: 20 Zechen (Szécsény) Ráskai részén 27 porta Országh részén 12 porta Wywaras (Újváros) Ráskai részén 6 porta Országh részén 4 porta Castel (Kastély) Ráskai részén 4 porta Országh részén — porta Farkasfal wa (Farkasfalva) Ráskai részén 9 porta Országh részén 3 porta Utóbbi birtok, Farkasfalva az 1450-es évektől szerepelt az uradalom falvait felsoroló oklevelekben és éppen az 1550-es években pusztult el véglegesen, lett belőle évszázadokra Farkasalmás puszta. Itt most a kastély említése fontos számunkra amelyet 4 portának vettek, megkülönböztetve a várfalakon belüli Széesénytől és az Újváros nevű külvárostól. Ez a hármas tagolódás, amely már az 1456 utáni forrásokban is kimutatható, tehát fennmaradt a mezőváros-végvár szerkezetében. Szécsényt 1593 decemberében, a Rimaszombat melletti Szabadka, Ajnácskő,, továbbá a nógrádi Fülek, Somoskő, Hollókő, Kékkő és Divóny török őrségének megadásra kényszerítésével egy időben foglalták vissza Teuffenbach Kristóf és Pálffy Miklós seregei. Prépostváry Bálint beszámolója szerint ,,Fyleket az wr Isten kézben adwanZechenyre ment wnk, azbanis chegh lakath ereös war, annak az warat az teöreökeök porral fel wettet wen megh gjwtak es kifwtanak be64
