Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Lengyel Ágnes: Fejezet egy Nógrád megyei falu (Terény) vallási néprajzából

Munka közbeni ima funkciója lehet ezenkívül a konkrét fizikai erő kérése: „Édes Mennyei Atyám, adjál erőt, mer' nem bírom. Enélkül nem bírtam volna bekaparni!" 45 A munka befejeztekor hálaadó fohász az általános: „Köszönöm, hogy meg­segítettél 6 "; „Hála Istennek, hogy be van 6 " 46 Végezetül egy archaikusabb példa felidézése a múltból: „Apósom (ev. vallású) az ökör elé keresztet vetett ostorral, mind a két ökör elé. Uram Jézus, segéjj! Vagy hogyha végzett a munkájával. . . : Hála Istennek, végeztünk vele, adjon az Isten benne olyan termést, amilyet ő megteremt benne." 47 Nagyobb munka bevégzésekor ma is előfordul a Miatyánk vagy az Üdvözlégy elmondása a katolikusok körében. Az evangélikusok körében gyakrabban hallottunk nemleges választ a munkavégzéshez kötődő imádkozási gyakorlatra vonatko­zóan. Néhány evangélikus számára pedig ismeretlen ez a szokás: „Mi nem imádkozunk, csak a babtisták." 48 A munkavégzéshez kapcsolódó imádsághoz hasonlatosan az étkezés előtti ós utáni ima szokása is kihalóban van, főleg az evangélikusságnál. Ilyenkor az ima a nagyon vallásosaknál is elmaradhat, pedig az imakönyvek erre az alka­lomra is tartalmaznak hosszabb-rövidebb szövegeket. Az adatközlők gyermek­korában a család együttes, hangos evés előtti imádkozása az evangélikusoknál gyakori, a katolikusoknál pedig elmaradhatatlan volt. A változás az életmód egészében megfigyelhető deszakralizálódással, racionalizálódással függ össze. Ma a szokás leggyakrabban ünnepi alkalmakkor él, karácsonykor, húsvétkor, amikor a család együtt, hangosan imádkozik. Mindebből az étkezés előtti és utáni kereszt vetés maradt meg, mely sokaknál ma is még megtalálható. Az imádságszövegeket illetően a kétféle felekezetűeknél az egyébként ha­sonló evés előtti imánál rendre ismétlődik a kezdősor különbözősége : „JövelUrunk, légy vendégünk. . ." (Evangélikus) „Édes Jézus, légy vendégünk..." (Katolikus) Az étkezések körüli imagyakorlat visszaszorulását mutatja, hogy a szokás­nak paródiaszerű változata is kialakult: „Tudod Uram, hányan vagyunk, azt is tudod, mit akarunk. Amen." E szöveget, főleg lakodalomban mondják. „Ez csak olyan szeles imádság" — teszik hozzá. 49 Nyáry Albert írja le 1906­ból a vásár megkötésekor való imádkozás szokását a mátraalji palócság köré­ből. 50 Az áldomáshoz kapcsolódó imaalkalom a hagyományos vásározás szo­kásával együtt már kiveszett. Űj tárgy vásárlása vagy valaminek eladása ese­tére egyszerű fohász használata ismert Terónyből: „Hála Istennek 6 ". Ez azon­ban nem túl nagy jelentőségű. Jelentősebb adataink vannak viszont az otthon elhagyása esetére. Van aki csak egyszerűen, ha kilép az házból keresztet vet maga elé. Másnál imaszöveg mondása is megfigyelhető: „A Jóisten segítsen meg, ahova elindulunk." 52 Az indíték lehet múltbeli szerencsétlen esemény: „Hogy bizony vótam a motor alatt az nagy eset vót.. . Azóta mindig vetek keresztet és elbúcsúzok innen. Atyám add meg, hogy a te szent nevedbe indújjak, és add, hogy a te szent nevedbe hazatérhessek." 53 Kenyérszegés esetében találkozunk a kereszt vetés közismert szokásával evangélikus, katolikus részről egyformán. Hagyományosan ima is kapcsoló­dott a mozdulathoz, ennek elmaradását láttatja a következő magyarázat: „Keresztet vetünk és mondjuk: „Az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. Amen. De inkább csak gondoljuk, hogy a kereszt ezt jelenti. .. " M 358

Next

/
Thumbnails
Contents