Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Leblancné Kelemen Mária: Adalékok a felszabadulás utáni iskolánkívüli nevelés, népművelés, szabadművelődés Nógrád–Hont vármegyei alakulásáról 1946–1950

iskolánkívüli nevelés szerveinek újjáalakítása tárgyában kiadott rendelet elsősorban az egyes szervek összetételét és nevét módosította. A kerületi és a helyi szabadművelődési tanács nevét kerületi és helyi szabadművelődési bizottságra változtatta. A kerületi szabadművelődési tanács (bizottság) összetétele a rendelet szerint az alábbiakban alakult; tagjai: a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, a Magyar Ifjúság Nemzeti Szövetsége, a Szakszervezeti Tanács, a Szakszervezeti Ifjúsági Tanács, az Egyesült Parasztifjak Országos Szövetsége, a Nemzeti Diákszövetség, az Úttörők-, a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége, az Ujbirtokosok és Földhözjuttatottak Országos Szövetsége, a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége, a Szabadságharcos Szövetség, a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége, a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság, a Magyar Országos Szövetkezeti Központ, a Kisiparosok Országos Szabadszervezete, a Kiskereskedők Országos Szabadszervezete, a Magyar Hadigondozottak Szövetsége, a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Táncosszövetség, a Magyar Bábjátékosok Egyesülete és a Dalosszövetség a kerület székhelyén valósággal működő szervezetének egy-egy kiküldött képviselő. Hivatalból tag az alispán, a törvényhatósági jogú város polgármestere, a tisztifőorvos, a tankerületi főigazgató, a tanfelügyelő, a gazdasági-, az ipari-, a háziipari- és a szociális felügyelő, valamint a tanács székhelyén működő mezőgazdasági szakoktatási intézménynek a földművelésügyi miniszter által kijelölt képviselője, s a területileg illetékes építés- és közmunkaügyi igazgató. — (A tagok számának kiegészítéséről a vonatkozó rendelet szintén intézkedett) —.

6 A szabadművelődési kerületekre, —felügyelőkre vonatkozóan lényegében változatlan maradt a 720/1946. ME. sz. rendelet, s mósodult a 10.640/1948. Korm. sz. rendelet értelmében a szabadművelődési ügyvezetőkre vonatkozó előírás. Kimondja a rendelet, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter minden községben (megyei városban) az illetékes felügyelő javaslatára szabadművelődési ügyvezetőt bíz meg, aki a község (megyei város) területére kiterjedő, a vallás- és közoktatásügyi miniszter által külön rendelettel szabályozott feladatkörét, mint a felügyelőnek közvetlenül alárendelt szerv látja el. — A járási szabadművelődési ügyvezetőkre vonatkozó rendelkezés nem változott. — Ismeretes 1947-ből (június 10) az a,Kraftsik János szabadművelődési felügyelő által a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez felterjesztett jelentés, amely a Nógrád-Hont vármegye területén megalakult, illetve működő szabadművelődési tanácsok elnökeinek, a szabadművelődési ügyvezetőknek személyi adatait, vagy az ezeket helyettesítő munkaközösségeknek az adatait is tartalmazza.

7 Nógrád-Hont vármegye 177 településéből 32 kisebb településen (falu, puszta) csak ügyvezető működött (ebből 29 tanító, 2 igazató-tanító, egy plébános).

8 A többi településen működő szabadművelődési tanács többségében, amint azt a kimutatásból láthatjuk, az elnöki tisztséget az egyház képviselője töltötte be (plébános 61, esperes plébános 15, evangélikus lelkész 9, református lelkész 10). Jelentős számban voltak még pedagógusok, egyéb értelmiségi, tisztviselők, községi elöljárók; gyógyszerész, állatorvos, gimánáziumi tanár, főmérnök, szakszervezeti elnök stb.; iparos, bányász, földmúvesgazda, ismeretlen foglalkozású elenyésző számban fordult elő. Ha egy pillantást vetünk a szabadművelődési tanácsok elnökeinek, az ügyvezetőknek foglalkozásszerinti összetételére, megvalósítottnak láthatjuk az iskolánkívüli nevelés, népművelés célkitűzéseit. A plébános, a tanító volt szinte mindenütt a kulturális élet letéteményese, alakítója, ők voltak kézbentartói, 314