Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Leblancné Kelemen Mária: Adalékok a felszabadulás utáni iskolánkívüli nevelés, népművelés, szabadművelődés Nógrád–Hont vármegyei alakulásáról 1946–1950

szervezői mindannak, amit a falvak, a kistelepülések lakossága művelődésének érdekében a törvény, a kormány megvalósítani kívánt: az analfabétizmus felszámolása, népnevelő csoportok szervezése a (DÉFOSZ, MNDSZ és egyéb társadalmi szervezet bevonásával), ismeretterjesztő előadások (Szabad Föld Téli Esték, Szabad Föld Tavaszi Vasárnapok) szervezése — kulturális, művészeti kérdésekről, de a mindennapi élet elméleti és gyakorlati kérdéseiről is. — Az előadások sikerét diafilmekkel, az előadások anyagának megjelentetésével kívánták elősegíteni a szervezők. Alkalmi ós rendszeres kultúrprogramok összeállítása, az országos kultúrversenyek irányítása, vándorkönyvtárak-,[népkönyvtárak létrehozásában, működtetésében való közreműködés is az ő feladatuk volt (a VKM segítségével). Szabadművelődési ügyvezetői tanfolyamokat szerveztek a községekben, hogy az ügyvezetők még jobban végezhessék munkájukat. Az iskolánkívüli nevelés, művelődés kérdéseit 1950-ig még egyszer szabályozták a népnevelés kérdéseiről alkotott 4320/1949. MT. sz. rendelettel. Ennek értelmében a szabadművelődési felügyelők, ügyvezetők helyébe a megyei, (járási), helyi népnevelési ügyvezetők; a megyei, helyi (városi-községi), járási szabadművelődési tanács, —bizottság helyébe a népnevelési bizottságok — megyei, helyi (községi, megyei városi)-léptek.

9 A népnevelési bizottságok (megyei, helyi -községi, megyei városi-) összetétele alapvetően megváltozott, amellett a népnevelési ügyvezetői hálózat mellé (a rendelet értelmében) társadalmi hálózatot, bizottságokat kellett létrehozni. A megyei bizottság tikára a megyei ügyvezető. A bizottság a népművelési miniszter által megállapított ügyrend szerint tevékenykedett. A helyi (községi, megyei városi, tanyaközponti) ügyvezető mellé társadalmi szervként helyi bizottságot kellett szervezni. A helyi bizottság titkára a helyi ügy vezető, akinek ügyrendjét a megyei ügyvezető állapította meg. A népnevelésügyi igazgatás, irányítás, ellenőrzés szempontjából az ország területi felosztása megegyezett a közigazgatásifelosztással. A megyei népnevelést irányító népnevelési ügyvezetőt a népművelési miniszter nvezte ki. Hatásköre kiterjedt a megye területén lévő törvényhatósági jogú városra is. Javaslatára a népművelési miniszter minden járásban népnevelési ügyvezetőt bízhatott meg. A megyei népnevelési ügyvezető illetékességi területén minden községben, megyei városban, tanyaközpontban helyi népnevelési ügyvezetőt bízott meg, aki közvetlenül a járási, megyei népnevelőknek alárendelve végezte munkáját. Az új rendelet értelmében, az új összetételnek megfelelően a szervek legfontosabb feladata a még szélesebb körű, a népfront, a népi bizottságok munkájára, a tömegkapcsolatokra támaszkodó népnevelés megvalósítása volt, az 1949-ben felállított Népművelési Minisztérium irányelveinek megfelelően. 1950-ben ezt a munkát a tanácsok oktatási-népművelési osztályai vették át. 1950 óta több évtized telt el; más célkitűzés, feladatkör került előtérbe. Ennek feldolgozása külön tanulmány témája. Több mint 40 év után csupán annyit jegyzünk meg, hogy az utóbbi évtizedek, a MA közművelődési célkitűzései, a politikai, gazdasági helyzetnek megfelelően, merőben MÁS jellegűek, mint a felszabadulás utáni években. A megváltozott körülmények megváltoztatták a művelődési szokásokat, a szabadidő eltöltésének módját, a művelődési igényeket, s a MA feladata, hogy ezeknek a kívánalmaknak megfeleljen! 315