Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Szomszéd András: Az alsófokú népoktatás története Kisterenyén az első népoktatási törvénytől az általános iskola megalakulásáig 1886–1946

írja az igazgató, „élelem dolgában teljesen nélkülözünk", de nem sok meghallgatásra találunk — mint utolsó levelükben olvashatjuk, amikor ugyanezen vállalathoz a szénkiutalás ügyében folyamodnak, „A szén kiutalását minden tanerő részére elrendelni szíveskedjenek, hogy az élelem nélkülözése mellett a bánya központban legalább ne fázzunk. Az itteni bányászgyerekeket tanítjuk, s a szenet feketén sem tudjuk beszerezni."

84 Megindul a nevelők átképzése. Részben a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete útján, ahol a kisterenyei származású Kovács János — a később méltatlanul mellőzött pedagógus tevékenykedett — és részben önképzés útján, a légkör a tantestületben nem volt a legjobb. A különböző pártok beavatkozása az iskola életébe,

85 és az általános politikai helyzet óvatossá és mindenáron alkalmazkodóvá tette az iskola vezetését is. Illusztrálásként egy példa: 1947. október 20-án az igazgató tanterem igénylés címén jelenti a következőket. ,,Folyó év nov. 7-én a Szovjetunió 30. évfordulója alkalmából a helybeli Komminista (!) Pártban ünnepi beszédet tartok. Szándékom azonban az említett évfordulót pártmentesen is megünnepeli a Magyar Szovjet Műv. Társ. helyi csoportja keretén belül."

86 A háborút követő másfél évben a kisterenyei falusi iskolának 9 tanterme és 12 fős tantestöülete volt.

87 Az 1945/46-os tanévben 435 tanuló iratkozott be — egy részük kényszerbeíratás következtében került a naplóba. 11 tanulócsoportot kellett elhelyezni váltott tanításban úgy, hogy délelőtt 180 vidéki polgári iskolai tanulónak is kellett tantermet biztosítani, akik számára Pásztó vonaton való megközelíthetetlensége miatt 2 polgári iskolai tanárnő (Szmetanáné Kassay Zsófia és Hotovay Amanda (Varga Gáborné) tartott szaktanfolyanmokat és gimnáziumi előkészítőt.

88 A tanulócsoportok kialakítását az osztályfőnökök kijelölésével szeptember 7-én az alábbiak szerint oldották meg : Osztály létszám Az osztály tanítónője, illetve osztályfőnöke Lfiú 39 Fogarassy Mihályné I. lány 36 özv. dr. Varró Lászlóné II. fiú 29 Opavszky Béláné II. leány 33 TóthBéláné III. fiú 40 Vezér Karola+Mikó Ilona III. leány 34 Somogyi Lászlóné IV. vegyes 61 Mikó Ilona V.a. 60 Gaál Sándor V.b. 48 Opavszky Béla VI. vegyes 33 Benkó Dezső VII—VIII. vegyes 32 Kazár Gábor Az itt közölt 435 fős tanulói létszám Rőder Alfréd május 22-i látaogatása alkalmával 415 főre csökkent, kik közül 307-en voltak jelen az iskolában. A hiányzók száma 108 fő. A két ötödik osztályt 3 csoportra, 45, 38 és 41 fős osztályokra bontották. így is 29-en buktak, 10 tanulót nem lehetett hiányzás miatt osztályozni. 40 elégségessel szemben mindössze 10 fő a kitűnő és jeles tanulók száma.

89 Kísérletek a VIII. osztályos elemielemi oktatás bevezetésére Az egységes nyolc osztályos iskola megszervezésére a Forradalmi Kormányzótanács 1919. április 19-én adja ki a rendeletét.

90 A tanácskormány el303