Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Szomszéd András: Az alsófokú népoktatás története Kisterenyén az első népoktatási törvénytől az általános iskola megalakulásáig 1886–1946

határozása az ismert okok miatt nem valósulhatott meg. 1920. januárjában a Nógrádi Hírlap hasábjain Vali Rezső tollából egy vezércikk jelenik meg az iskol la megreformálásáról. Szerinte legjobb lenne az iskolákat 4—4 éves évfolyamokra osztani. 4 elemi alsó és 4 alsó középiskolai osztályokra. Az alsó középiskolai osztály kétféle lehetne: városi és falusi. Ez utóbbi az általános műveltség mellett mezőgazdaságra, erdőművelésre, és vidékek szerint különböző, a vidék jellegének megfelelő ismeretekre oktatna, esetleg ipari oktatásra is gondolnak Csak a 4 osztály elvégzése után léphetne valaki ipari vagy kereskedelmi pályára. A népiskola hatásfokát az is nagyban rontotta, hogy a felsőbb osztályokba a tanulóknak csak a töredéke jutott el. 1—25 %-ra tehető a számuk az V—

VI. osztályokban országosan.

91 Az általános műveltség színvonalának emelése, és ezzel összefüggésben a nép alapfokú művelődésének fejlődését elősegítő 8 osztályos népiskolai képzés bevezetése a kor követelményeinek megfelelően elodázhatatlanná vált. 1928. jún. 28-án Horthy kormányzó utasítja Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatási minisztert, hogy ,,a nemzet települési, népesedési, közművelődési helyzetének gondos mérlegelésével készítsen törvényjavaslatot a nyolcosztályú népiskolának tíz évi átmeneti idő alatt fokozatos megvalósítására. . ." Rögtöni bevezetéséhez hiányzott többek között 3000 tanterem. A tankötelezettségi kort a mindennapos iskolában 12-ről 14 évre terjesztették ki. A törvénytervezetnek bevallott célja volt ,,a nyolcosztályú népiskola kerek befejezett tanulmányt nyújt. . ." s „nem annyira többet, mint inkább eredményesebbet akarunk tanítani" indokolja tervét a kultuszminiszter.

92 A nyolc osztályra épül majd a 2 osztályos továbbképző iskola. 1939. szeptemberéig 462 iskolában volt VII. illetve VIII. osztály.

93 1931-ben Visnyovszky Rezső a Nógrád vármegyei királyi tanfelügyelő a Nógrádi Hírlap egyik számában „Készülődés" címen a törvény és annak gyakorlati bevezetését ismertető cikkében a 8 osztályos iskola szükségességét a következőképpen indokolja: ,,A minket körülvevő államok egymás után iktatják törvénybe a tanség meghosszabbítását és igyekeznek polgáraiknak olyan műveltséget nyújtani, melynek birtokában a modern élet követelményeivel szemben helyt tud állni. Ha mi erről a szellemi versenyről lemaradunk, akkor még mélyebbre ássuk a nemzet sírját, melyből pedig diadalmasan fel akarunk támadni." És azoknak a kétkedőknek, kik a fiatal kezek elvonását látják a házkörüli, vagy mezei munkából, így szól: „Faluhelyen az új iskolatípus szorgalmi ideje valószínűleg Szent Mihánly (szept. 29.) naptól Szent György (ápr. 24.) napig fog tartani. A növendék állatok gondozását... a reggeli órákban elvégezhetik, s csak aztán mennek az iskolába" s így nem vonják el magukat azokat a 13—16 éves tanulókat, ,,akik ma száz és százezer hadi sírokban porladó kezet pótolnak." A királyi tanfelügyelő optimizmusa határtalan — bár tudja, 160 új tanterem, minimum 50 tanítói lakás szükséges, s mindezek fedezésére 250 0000 P. A többlet munkabér fedezésére pedig 400 000 P. Mindössze 14—15 törpe iskolafenntartót tart képtelennek az új oktatási reform bevezetésére. 1930. szept. 1-től bevezethetőnek tartja a VII. osztályt Balassagyarmaton, Salgótarjánban és Kisterenyén az állami iskolákban, Salgótarjánban a társulati, Jobbágyiban, Lőrincin, Mátraszőllősön a községi iskolákban.

94 Kisterenyén 1939/40-es tanévben nyílik meg a VII. osztály. 16 leány és 7 fiú tanulóval összevonva a VI. vegyes osztályokkal. Vezetőjük Kazár Gábor. Az 1940/4l-es tanévben a nyolcadik osztály 18 fővel indul. Hetedikből már nem jutott tovább 7 fő (28 '%).» 304