Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Szomszéd András: Az alsófokú népoktatás története Kisterenyén az első népoktatási törvénytől az általános iskola megalakulásáig 1886–1946

Általános helyzet 1945—1946-ban Mint már említettük, 1944. október 15 és 1946. március 7 között az oktatá szünetelt.

75 Az iskola bútorait részben magánszemélyeknél helyezi el az iskola igazgatója, de így is két tanterem padok nélkül maradt, a beszállásolt katonaság eltüzeli. 1945. VI. 7-én 300 cserepet kér az igazgató, mert a tetőzet tönkrement. Cserép nincs, három tanteremben beázás miatt szüneleltetni kellett a tanítást. 1945. szeptember 20-án a salgótarjáni határvadász parancsnokság közli, hogy a kisterenyei iskolából elszállítják az ott lévő „kincstári holmit". Október 28-án többek között 13 db zöld tantermi asztalt, 24 padot, 1 táblát el is visznek az iskolából.

76 Az igazgató a községi képviselőtestülethez fordul, ahol deszka hiányában azt a választ kapja, hogy a parkban lévő hét száraz fenyőfa kivágását javasolni fogják, abból a helybéli asztalosok csinálnak majd podokat.

77 1944. december 20-án egy évre az ígéret után Opavszky Béla iskolaigazgató a következő hiányokról tesz jelentést „kimutatás a kisterenyei áll. ált. iskola belső felszereléséről" címen. Hiányzik 125 db 2 üléses pad, 5 tábla, 12 államfői kép, nincsenek szemléltetőeszközök, nincs történelmi sorozat, beszéd és értelemgyakorlathoz szükséges faliképek és térképek.

78 Az általános érdektelenséget — mellyel a község iskolája iránt viseltetik — talán leginkább érzékelteti az igazgató 1945. november 26-i levele, melyet a községi elöljárósághoz írt. Kéri az elöljáróságot, mint a helybeli iskola fenntartóját (!) „hogy egészségügyi szempontból a tantermeket legalább havonként súrolják fel, tekintettel arra, hogy a tantermeket nem áll módunkban olajoztatni."

79 Bizonytalan volt a tananyag, amit tanítani kellett. A felsőbb szervek egyenlőre csak arra szorítkoznak, hogy az iskolákat megszabadítsák a fasiszta jellegű sajtótermékektől. Be is szolgáltat az iskola 29 sajtóterméket — részletezve nincs —. Az új helyzetben az igazgató jelentése szerint nem tanítanak honvédelmi ismereteket, földrajzból csak a leíró földrajz tanítható. Természettanból a gyakorlati részt törölték (!), mert a harcok folyamán elhagyott aknák és robbanó anyagok nap-nap után szerencsétlenséget okoznak. „Ennek következtében minden iskolai sétát és iskolai kirándulást eltiltottam"— jelenti az igazgató 1945 áprilisában. Közben nagy tervek születnek. 1945. szept. 21-én a szülői értekezleten a felső tagozatban az angol és latin nyelv tanítását kérik. A nyelvek oktatását a helybeli hitoktatók idegennyelvtudása biztosítaná, de két nappal később 23-án 61 szülő a német nyelv oktatása mellett voksol.

81 Egy másik kimutatásból kiderül, hogy a felsőtagozatosok közül 122 (ekkor ennyi az V—

VIII. osztályosok száma) latint, gazdasági ismereteket 77 fő, háztartási gyakorlatot 43 fő, férfi kézimunkát 77 fő, női kézimunkát 43 fő tanul. 1945-ben — 1939-től visszamenőleg — igazolni kellett a pedagógusok magatartását. A kisterenyén ez időben és még 1945-ben is ott tanító 10 tanító közül egy sem hagyta el a falut.

82 A férfi pedagógusok közül ennek ellenére az igazgatót és két beosztott férfi nevelőt — a bányatelepi kartársukkal együtt több napra elvitték Salgótarjánba, ahonnan „kihallgatás nélkül" szabadlábra helyezték őket.

83 A pedagógusok élelmezése nem volt megoldott. 1945. szeptember 29., november 26-án, majd 28-án fordult az iskolaigazgató az SKB Rt.-hez, hogy mint a salgótarjáni tanítókat, őket is a bánya-magazinból lássák el, mert mint 302