Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Praznovszky Mihály: Egy kisvárosi értelmiségi életmódja és tárgyi világa a századfordulón

Népbanktól, a Magyar Jelzáloghitelbanktól, a Pesti Hazai Takarékpénztártól, néhány nagyobb értékű nyereménysorsjegy és több takarékbetétkönyv. Kettő közülük több mint ötvenezer koronát ért. Ennek a vagyonnak a teljes összege 132 687 koronát tett ki. A hagyatéki leltárban felsorolt ingóságok értéke (a házban és a szőlőben) 13 463 korona. Az ingatlanok képezték a harmadik csoportot. Szántóföld a rimóci patak mellett, Kötelespáston, Zsombikon; rétek; Dolányban a Szarvashegyen szőlő; a ház és az udvar a beltelekkel. (Sajnos a pontos mennyiséget nem tudjuk.) Egy pár évvel későbbi peres iratból tudjuk, hogy mintegy 19 hold szántója és 6 hold rétje volt.

19 Értéke 17 981 korona. összesítve tehát ez a vagyona : — értékpapírban °132 687 korona — ingóságokban 13 463 korona — ingatlanban 17 981 korona — követelése 1 100 korona összesen: 165 231 korona Ugyanakkor volt még ún. „szenvedő vagyona" is, azaz néhány levonandó tétel (a temetési költség 1156 korona, ami akkor igen elegáns temetésnek számított; széntartozás, fűszeres stb.), összesen 2117 korona. Tiszta hagyatéki vagyona tehát 163 114 koronát tett ki. A vagyon sorsa Számunkra egyáltalán nem érdektelen a végrendeletnek azon része sem, amelyben vagyonáról intézkedik. Egyrészt, mert fény derül ebből családi-társadalmi viszonyára, a helyi közösséggel való kapcsolatára, és emberbaráti magatartására, amely ekkoriban ha nem is volt általános, de lényegtelennek nem mondható. Ugyanakkor arra is kíváncsi vagyunk, hogy ez az összességében jelentős ingóság hová lett, mi a sorsa. A végrendeletet már jóval korábban, még 1911. április 28-án megírta és most, 1915. január 18-án hirdették ki Balassagyarmaton a járásbíróságon. A hagyaték egy, s kétségkívül jelentős részét a köznek adományozta Pintér Sándor. A könyveket a közönség szabadon használhatja a szerzetesek felügyelete alatt. Fenntartására négy részvényét adta. Ha a papok nem tudják vállalni kezelését,át kell adni a helyi iskolának. A könyvtár 1945 után teljesen szétszóródott, állítólag elvitték és bezúzták valahol. A Templom utcai házát, az épületeket és a telket a községre hagyta azzal, hogy itt 15 éven belül iskolát kell építeni és működtetni. Ha ez nem lesz, akkor oldalági rokonai öröklik. Hosszas és bonyodalmas ügyintézés után évtizedek múlva sem lett iskola az épületből. Ma óvoda. A szántóföldjeit, rétjeit bérbe kell adni, s a bérleti díjból alapítványt kell tenni „Pintér Lackó Borbála" néven. (Édesanyja neve.) Ebből a továbbtanulni szándékozó „szegénysorsú földművelő" fiúkat kell támogatni, kivéve a katonai és papi pályára készülőket. Dolányi szőlőjét minden hozzátartozóval a benne lévő tárgyakkal, borral a szécsényi apáca zárdának hagyta, akik azt minden bizonnyal hamarosan el is adták. 237