Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)
Praznovszky Mihály: Egy kisvárosi értelmiségi életmódja és tárgyi világa a századfordulón
nak ékszereit a balassagyarmati múzeumnak adta. 12 Ha csak néhányat megemlítünk ezek közül, máris látszik, hogy az ékszerek egy része antik darab volt, tehát már akkor nagy értéket képviselt : tömör aranyból kovácsolt germán pálcás nyaklánc ametiszt kővel díszítve ezüstből, aranyozva; rekeszes zománcú piros nemes ékkövekkel, igazgyöngyökkel díszített női régi magyar ékszer (karkötő, melltű, páros fülönfüggő). Mindezt pontosan nem tudjuk megítélni a házban lévő ékszerekről, de többségük női lehetett. Voltak közöttük gyűrűk (aranygyűrű; kis gyémánttal egy nagy arannyal bélelt elzárható címerrel ellátott gyűrű; egy női arany karikagyűrű), egy aranyóra tokban (Lechner-féle remontoir); két darab aranyból készült, egy-egy gyönggyel ékesített biztonsági tű; egy kis női arany melltű tokban, lepke alakú, opál, rubin s apró gyöngyszemekkel. De értékes volt az ezüst cigarettatárca és az ,,egy szürkekőben címervéséssel rézláncon függő pecsétnyomó". Az ezüstnemuk között elsősorban készleteket találunk. Hat személyre való feketekávés készlet egy nagy ezüst tálcával, hat személyre szóló evőkészlet tokban, ezüst halszedő asztali készlet, selyemmel bélelt tokban (csontkanál, csontvilla négyágú és kétágú villa, nagyobb kés, halvágó kés) hat darab P. E. monogramos ezüst kávéskanál, egy ezüst ozsonnázó készlet (12 villa és kés), egy másik evőkészlet (6 kés, 4 villa, 6 leveses kanál, 6 kávéskanál, 1 levesmerő kanál, 1 főzelékszedő kanál, 1 tejmerő kanál). Ezen felül volt egy rákevő készlet is. Az egyedi ezüsttárgyakról már nem lehet megállapítani, tartoztak-e valaha is készlethez. Igen sokfélék: pohár, sótartó, feketés és teás kanna, tálca, kanál, cukorfogó és néhány gyertyatartó. S nem csekély értéket képviselt a díszmagyar ezüstkészlet is. Mindezeken kívül volt néhány tárgy a szobákban, amelyek egyértelműen utaltak a ház lakójának kedvtelésére, foglalkozására. Ilyenek pl. az írás kellékei; vászon papírtartó, tollszár állvány, gyöngyházberakásos papírvágó kés, itatósnyomó, írómappa, nagyító üveg, tinttatartó edény. De volt egy látcső is, kétcsövű vadászfegyver, egy rozsdás kard, kutyavezető szíj, négy darab patronkészítő. Szerepelnek még a dohányzás tartozékai; pipatartó, azon négy tajtékpipa szárral, két csibuk szárral, és 7 csibuk, de hiányos pipaszárral és 12 használt török meggyfa szivarszívó. Az alsóház dolgozószobájában egy kupaktalan tajtékpipát és 212 meggyfa szivarszopókát írtak össze. S habár nem tudjuk volt-e s milyen kályha a szobákban, ezt látjuk, hogy volt az előszobában egy széntartó lapáttal, a sarokszobában egy nikkel tüzelőkészlet (állvány, lapát, csipesz, kutács) és az alsóház dolgozószobájában is egy széntartó lapáttal, valamint egy tűzszerszám; állvány, rajta piszkafa, lapát. Az életmód egyéb kellékei A lakásfelszerelési eszközök közül elsőként a fürdőszobai kellékeket vizsgáljuk meg. Valójában a házban nem találni fürdőszobát. A lakás többi részében lévő mosdókészletek jelzik, hogy a hagyományos eszközökkel végezték a tisztálkodást. A hálószobában, a vendégszobában, az alsóház előszobájában ós a borház szobában volt mosdóállvány a hozzátartozó készletekkel; mosdótál, kancsó, szennyvízkiöntő, vizeskancsó egy helyen még fogkefe, fogpor és szappan tartó is felkerült a listára. Az egyéb eszközök között volt egy inhalátor, s a padláson egy zuhanyzókészülék, bádog ülőkád, és egy bádog fürdőkád. (Itt volt fenn az éjjeliedény is. Valószínűleg udvari illemhely volt, de azt nem vették fel az épületek listájára.) S persze a higiéniát jelzi a sok köpőláda is szerte a lakásban. 233