Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)
Kosján László: Losonc és Balassagyarmat vitája 1890-ben a vármegye székhelyének áthelyezése kérdésében. I. rész
könnyelmű kormány aligha akad, mely a jövőnek kétes és múlékony előnyeinek fejében csupán csak Losoncz és vidékiek kényelme végett, a Balassagyarmaton teljes comforttal elhelyezett székhelyt Oömör megye szélére a vármegye csaknem legfelső pontjára, Losonczra, ha áthelyezné, nekik még építsen is." Majd a cikk iró a székhelyt áthelyezni kívánókat összeesküvőknek nevezi. A balassagyarmatiak politikai elitjének hozzáállásáról tanúskodik a folytatás is. ,,B. Gyarmaton pedig jókedvű emberek azt beszélték, hogy várnagy Tapolcsányi Ferenc úr már elültette a megyeház kerti udvarában a borsókat, melyeken majd a székházat Losonczra fogják tolni. ' ' Az általuk térfásnak hitt megközelítés később is alkalmazandó módszerük elsősorban az ellenfél lejáratására, ezután pedig az „összeesküvőkről" egyenesen a következőket írják, hogy mozgalmuk „komolyan gondolkodó emberek előtt.. . nevetségesnek tűnhetik is fel és. . . egyéb hasznos dolgot nem találván... foggnak ilyetén kísérletbe. ' ' Ezután közzéteszik az említett — Török Zoltán és Szakáll Ferenc által aláírt — felhívást, majd így kommentálják azt: „Közöltük, ime egész terjedelmében ezen meghívót, mely hogy mennyire szerénytelen, mennyire pöffeszkedő és gőgös, azt minden higgadt, elfogulatlan olvasó széles e megyében önmaga kéllőképpenmegitélheti. ' ' A lap szerkesztője, a nyomaték és a ligitimáció kedvéért, mint Losoncon is történt, Balassagyarmat nagyközség képviselő-testületének határozatát április 10-én közli, mely szerint az ő fogalmazásukban a város közönsége elutasítja a losonciak törekvését, az „eszkaláció" kivédésére pedig bizottságot alakítanak, Szontagh Pál elnöksége és a lap szerkesztőjének, Horváth Danónak jegyzősége mellett. A következő héten 1890. április 20-án a Losoncz és Vidéke erről a gyűlésről a következőket írja 3 : „a fővárosi lapok legnagyobb része zavarodottságában czélzatosnak látszó, de az együgyűek félrevezetésére alkalmas tudósítást hozott B. Gyarmatról, melynek az volt a lényege, hogy Nógrádmegye rendkívüli közgyűlése (sic 6 ) április 10-én a vármegye Losonczra való áttétele érdekében megindult actiot egyhangúlag jogosulatlannak, szüségtelennek, időszerűtlennek és így a vármegye közönségének nyugalmát ok nélkül felzaklatónak nyilvánítja". Majd az írás csattanója így hangzik: „Az a rendkívüli nag gyűlés ugyanis nem más volt, mint B. Gyarmat nagyközség rendkívüli közgyűlése." De térjünk vissza a Nógrádi Laphoz és április 13-ához, a szerkesztőségi cikk befejező passzusai a következők: „a losonczi összeesküvők azt a merész hírt is világgá bocsájtották miszerint ügyüknek már a magas kormány is meg van nyerve." „A losoncziak tudnának legalább várakozni, míg a jobb közigazgatás érdekében maga a kormány ismét elérkezettnek fogja látni az időt a megyék helyesebb kikerekítésére. . .noha erős a hitünk, hogy B. Gyarmat akkor sem fog, hogy úgy szóljunk Losonczra vitetni, Gömörvármegye szélére." — írják nem kis önteltséggel, majd a következőképpen fejezik be. „Félre tehát a vármegyei politikai duhajkodással. Elvárjuk és reméljük nemcsak a balassagyarmati, nógrádi, sziráki és szécsényi, de a felső három járástól is, hogy a májusi közgyűlésen netán provokált szavazataikkal nem fogják megengedni a vármegye békéjét könnyelműen feldulatni." A sajtóvitában a következő héten (április 20-án) megjelenő két vezércikke a színvonalasabb írás. 198
