Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Kosján László: Losonc és Balassagyarmat vitája 1890-ben a vármegye székhelyének áthelyezése kérdésében. I. rész

A Losoncz és Vidéke с. lapban Pongrácz György válaszol

4 a balassagyarmatiak előző heti gúnyolódó hangvételű írására és fejti ki a losonciak álláspontját újra az eddiginél színvonalasabbban. Ugyancsak április 20-án jelenik meg a Nógrádi Lapok és Honti Híradó hasábjain Nagy Iván írása.

5 Pongrácz vitairata először is visszautasítja az előző heti, a balassagyarmatiak által szórt rágalmakat. A következőképpen kezdi írását: ,,Akinek nincsargamentuma, az haraggal pótolja azt, a harag pedig a legrossabb argamentum, mert annak, aki haragszik, ritkán van igaza és soha sincs meggyőző hatása." Majd így ír: ,,Annyit úgyis gyanítok, hogy ezen írmodort Gyarmaton sem helyeslik, hol sokkal magasabb színvonalon áll a jóízlés .. . Losoncz közönsége hálával adóztatik a nagyreményű cikkírónak, ki írmodorával bizonyos tekintetben éppen Balassagyarmat ellen agromentál." Miután kihasználva a balassagyarmati lap alpári vagdalkozó stílusát, arról helyes megjegyzéseket tesz, és elutasítja azt, Szontagh Pál nyílt levelének azt a passzusát értelmezi, ahol az a ,,történelmileg meggyökerezett megyei állapotról értekezik imígyen teszi: ,,a történelmileg meggyökerezett megyei állapot" hívei állásfoglalásra szólítattnak fel. Igénytelen felfogásom szerint a „történelmileg meggyökerezett megyei állapot" alatt a megyei önkormányzati intézményt magát lehet érteni, mely sok százados múltjával valóban történelmileg meggyökerezett a nemzetben, ha azonban ezen mondás úgy értelmezendő, mintha vármegyánk székhelye Balassagyarmaton történelmileg meg gyökér ezettség jelzőjének jogosultságát határozottan kétségbe kell vonnom. Történelmileg meggyökerezettnek oly institúció mondható ki, melynek keletkezése több századdal vihető vissza, és ha ezen felfogás a megyei székhely kérdésénél alkalmazható lenne, akkor éppen Balassa-Oyarmat mint állandó székhely mellett nem lenne alkalmazható, hol a székház még élő emberek emlékezetében lévő időtől fogva nemcsak állandósíttatott, — hanem ki kellene mondanunk a,székhely ambuláns voltát, mert hisz a török hódoltság idejéből a legújabb időkig hol egyik, hol más alkalmas helyen, Losoncz, Gács, Fülek, Szécsény, sőt Szügyben is tartotta vármegyénk székhelyét ..." Majd fényes logikával így folytatja: „.. .Deha már a történelmi meggyökerezettség elmélete — minden modern államiságból folyó kormányzási szükség követelményre való mellék-tekintet nélkül — egyáltalán alkalmazásba jöhetne, akkor a történelmileg legjogosultabb székhely — Nógrád község lenne, mely már Szent István korában vala első várispánunk {comes castri) tehát legrégibb megyénknek székhelye." Losoncz a vármegye székhelyévé válásának Pongrácz szerint két komoly indoka van : az egyik a megyei, a másik országos érdekű problémákat takar. ,,. .. És most vegyük elő vármegyénk térképét..." — kezdi a megyei érdekeket kifejteni — ,,. . j(és elfogulatlan szemmel vizsgálván azon Losoncz és B. Gyarmat helyrajzi fekvését, látni fogjuk; hogy a gácsi, losonczi, füleki egész járás, a szécsény i járásnak pedig északi része feltétlenül, a szécsényi járás keleti és a sziráki járásnak ugyancsak a keleti felerészre vasúti összeköttetésénél fogva kétségbe vonhatatlanul Losoncz felé gravitál; míg Balassa-Gyarmat a nógrádi és balassa-gyarmat járás egész, és a sziráki járás és szécsényi járások kisebb részének képezheti Losoncznál ugyan könnyebben hozzáférhetővé, de Hont megye közvetlen határára kitolt középpontját." Részletes járási statisztikai adatsorokból vonja le a számszerű végeredményt : ,,. . .Losoncz mint megyei központ felé vármegyénk 110 014 lakosa, míg B. Gyarmat felé csupán 81.714 lakosa gravitál." 199