Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)
Szvircsek Ferenc: Elfelejtett üveghuták
homok népies neve. (Sajnálatos módon a szerződések mellett már nem található az a térrajz, amelyen szerepelt a terület részletes beosztása, a gyári épületek feltüntetésével.) Az alapszerződés szerint a pusztatemplom nevű szántóföldből is átírtak 7 hold 800 négyszögölnyi területet az új tulajdonosokra. 16 Egy 1869. október 16-án keletkezett bejegyzésről már világosan kiolvasható, hogy az egész vállalkozás célja „(...) puszta csókási birtokon található kőszénnek szabadrendelkezési jog, valamint (...) jelzett fekvőségeken található béka sónak az üvegipar üzlet fennállása idejéig szabadon és ingyen" való kitermelési és felhasználási joga. A Jeszenszky testvérek 17 1869. november 11-én kötelezték magukat, hogy a tulajdonos gr. Gyürky Ábrahámnak a csókási, andrásfalvi, markházi, kökenyesi, nyárjasvölgyi és kotyházi gazdaság szükségleteire a termelési költségek megtérítése mellett szenet biztosítanak. 18 Már ez a kötelezettségvállalás is jelzi, hogy a két Jeszenszky komolyan vette azt a gondolatot, hogy bányát fog üzemeltetni. Ezért a szerződés megkötésének évében megbízták Mescha Andrást 19 ügyeik intézésével. A szénbányászatban (pontosabban bányaügyekben) járatos Mescha azonnal kérelmezte a kutatási engedélyt Csókás pusztára a besztercebányai bányakapitányságtól. Az engedélyt megkaphatták, mert a kutatások megindultak. Az 1870. évi bányakapitányi szemleút során az egyik állomás már Csókás puszta volt. Itt Maasz Mihály 20 bányafelőr (bányafelügyelő) adatai szerint a széntelep 6 hüvelyk vastag volt (kb. 16,7 cm) amit 12—22 ölnyi mélységben (22,6—41,5 m) értek el. A telep fedüjében a tárna kihajtása 24 ölnél (45,3 m) tartott. Reményeik szerint a szenet 95 ölnél érhetik el (179,6 m) 21 Feltételezésem szerint a csókási pusztán lévő bánya a térképen lévő István tárnával azonos, amely a mai 22-es főközlekedési út jobb oldalán, az andrásfalvi elágazótól kb. 1,6 km-re felüdt. Munkásainak számáról 1869-től van néhány adatunk. 22 Bányamunkások száma 6 8 16 40 64 A bánya megnyitásának hírére érkezhetett ide már 1872-ben Bóth Ernő, s vette fel a kapcsolatot a Jeszenszky testvérekkel. Egy 1874-es telekkönyvi bejegyzés szerint 1872. április 7-én társasági szerződést kötöttek, melyet 1873. október 16-én adásvételi szerződéssel erősítettek meg. A társasági szerződésben találunk utalást a gyári épület elhelyezkedésére: ,,az A I. 6 sor loi. hrsz. alatti fekvőségből telekkönyvön kívül Jeszenszky Danó birtokában átment 1200 n.öles 15 hold, vagyis 11 catastralis hold 400 n.öles terület a gyárépületnek kitüntetése mellett d. betűvel megosztva innen le és az andrásfalvi 47. számú tjkvbe, a csókási üveggyár, Jeszenszky S. és D. és Bóth E. bejegyzett társas cég javára... 1500 forint o.e. vételárban átvezettetik" 23 . Az 1872. évi társas szerződés alapján a szénbányászati jog a 617 holdnyi területen csak a Jeszenszky testvéreket illeti meg. Az ingyenes békasó kitermelés és üveggyártás céljára való felhasználás joga a teljes területen a csókási üveggyár, a Jeszenszky testvérek és Bóth Ernő részére egyaránt 1/3—1/3 arányban lett megosztva. 24 A csókási üveggyár valószínűsített alapítási éve így 1872. A gyárépülethez szükséges területtel, szénvagyonnal és kvarchomok lelőhelyÉv 1869 1870 1871 1872 1873 163
