Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Petrikné Vámos Ida: Balassagyarmat mezőváros tanácsa és tisztikara a reformkorban

azok a panaszügyek is, amelyek nem vagyoni természetűek (pl. állattartással kapcsolatos vagy a szennyvíznek az utcára vezetése miatti panaszok) voltak. Ezekben is a szóbeli bíróság döntött. A testület működésével, a tanács választásával, a conventionátusok alkalmazásával és járandóságaival kapcsolatos végzések is kb. az ügyek 10—12%-át tették ki. A város belbiztonságával, ezen belül is főleg a tűzvédelemmel foglalkozott gyakran a testület, hiszen a szalma- és zsúptetős házak gyakran lángra lobbantak. Több esetben hoztak tűzóvó intézkedéseket, illetőleg a háztulajdonosokat kötelezték kevésbé gyúlékony tetőzet készítésére, sőt 1837-ben az újonnan építendő házak véleményezésére bizottságot is létrehoztak. Ennek ellenére évente négy-öt nagyobb tűzesetről tudósítja az utókort a jegyző. A túzkárosultak megsegítésére a város polgárai között és a közeli városokban gyűjtést szervezett a tanács, ezzel is igyekeztek az anyagi károkon enyhíteni. A párhuzamosan működő zsidó tanáccsal nem volt túl sok kapcsolata a város önkormányzatának. A város jogosítványa volt az úti levelek kiadása, illetőleg a zsidó község bírája által kiállított bizonyságlevelek megerősítése is. A város tanácsa döntött a céheknek a vásári árusítóhelyek miatti panaszaiban, a közmunkák pénzbeli megváltásáról és egyezkedett a katonatartási terhek megosztásáról. A testületnek nem volt statútum-alkotási joga, de még a helyi életviszonyok egyes — kevésbé lényeges — területeinek részszabályozásával is ritkán találkozunk. Ez szinte csak a piaci árusítás rendjére és a tűzesetek megelőzésére hozott óvintézkedésekre korlátozódott. Nem számottevő az adóztatási tevékenységgel kapcsolatos bejegyzések száma sem (évi 10—14). Év elején csak a rovások felosztásáról döntöttek, év közben pedig az adótartozások behajtására szólították fel a főbírót vagy a kapitányi hivatalt. Középületet a városban általában közadakozásból tudtak építeni. Ilyen gyűjtési akciót szerveztek a 30-as évek elején a nemzeti iskola felépítésére. Ennek mozzanatait, így pl. az építkezés folyamatát jól lehet nyomonkövetni a jegyzőkönyvből. A város tulajdonában lévő ingatlanok nagy részét bérbeadással hasznosították, sőt az uradalmaktól bérbevett kisebb királyi haszonvételeket is kiadták subárendába. Tulajdonképpen ezek a bérleti díjak voltak a hőnyi pénztár egyetlen bevételi forrásai, ezért a bérleti szerződéseket és az évenkénti számadásokat is rögzítették a jegyzőkönyvben. Mindezeken túlmenően megtalálhatók még az uradalmakhoz, a vármegyéhez, a járási főszolgabíróhoz küldött folyamodványok, az ezekre érkezett válaszok és utasítások; feljegyezték a mezőgazdasági munkák kezdésének időpontjait, a város földjeinek terméseredményeit; a vásári és a piaci tarifákat, a limitatiokat; a járványok alkalmával tett intézkedéseket; az utak és hidak építésével, karbantartásával kapcsolatos döntéseket; az újoncozással, katonatartással kapcsolatos döntéseket. A felsoroltak természetesen nem jelenik a tanács tevékenységének teljes körét, hiszen a szóbeli intézkedéseknek és egyezségeknek — amikre esetenként hivatkoznak is — ekkor még nagy szerepe volt. * * * Balassagyarmat mezőváros társadalmáról, önkormányzatának működéséről a jegyzőkönyvek alapján— mint látható — csak egy vázlatos kép rajzol140